Niedermüller Péter nemcsak Horn Gábor körét, de a cégét is milliós megbízással látta el
Újabb részletek derültek ki Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester és veje, Horn Gábor köreinek üzleti összefonódásáról.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója és Farkas Vajk vezető elemző szerint Áder János elnöki mércéje a beiktatása pillanatától világos volt: „A haza minden előtt”.
Szolgálatként tekintett a megbízatására és „a haza minden előtt” világos ideálért dolgozott Áder János leköszönt államfő – emelte ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója és Farkas Vajk vezető elemző a Magyar Nemzetben szerdán megjelent közös írásában. Úgy vélekedtek, a politikus a nemzetegyesítés szimbolikus köztársasági elnökeként vonulhat be a történelemkönyvekbe.
Mint írták, Áder János elnökségének belpolitikai és még inkább nemzetközi kontextusát nézve bátran állítható, ő volt az, akinek „a legturbulensebb időkben” kellett államfőként helytállnia: nemzetközi szinten a gazdasági válság és utóhatásai, a migrációs krízis és annak politikai következményei, egy évszázada nem látott mértékű, az egész világot sújtó pandémia szabta meg az elnöki mozgásteret is; megbízatása végén egy tragikus háború indult Magyarország szomszédságában, amely magyar nemzetrészeket is érint.
Magyarország több mint két évtizede élt meg hasonlót, amikor a NATO-hadműveletek megindultak Szerbia ellen, de a mostani helyzet még összetettebb, „hisz az már egyértelműen látszik, hogy az a világrend és az a koordinátarendszer, amellyel az államok, Magyarország is évtizedek óta számolnak, és amelyben saját jövőjüket tervezték, most drasztikus átalakuláson mennek keresztül”. Egy ilyen feszült helyzetben, nem utolsósorban a hadsereg főparancsnokaként, hatványozottan felértékelődik
– fogalmaztak.
Kitértek arra is, Áder János elnöki mércéje a beiktatása pillanatától világos volt: „A haza minden előtt”. Ennek egyenes folyománya volt, hogy ha kellett, a kormánnyal szemben lépett fel (37 politikai vétó, nyolc alkotmánybírósági indítvány), s amikor indokolatlan volt, akkor nem dőlt be „a baloldal öncélú, nem egy esetben a nemzeti érdekkel is szembemenő hisztériakeltéseinek” – állapították meg. Ugyanez volt a mérce – folytatták –, amikor érvényt kívánt szerezni annak az alaptörvényi rendelkezésnek is, mely szerint a köztársasági elnök őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Legutóbb épp a parlament alakuló ülésén „a mesterségesen és rosszindulattal kreált hisztéria helyett a tényekre alapozva jelentette ki, hogy az Országgyűlés és a kormány legitimitása a törvényes és demokratikus választásokat követően vitán felül áll”.
Áder János az elnöki munkássága mércéjéül választott jelmondatához való meggyőződéses ragaszkodásával tudta a mindennapi politikai ad hoc mozgások felett tartani az államfői intézményt és „tudja úgy átadni azt utódjának”, hogy a munkája első pillanatától tud majd annak tekintélyére építeni – fejtették ki a cikkben.
Kitértek a volt államfőnek a teremtett világ érdekében végzett tevékenységére és arra is, hogy a több mint egymillió új magyar állampolgárból több mint nyolcszázezren Áder János aláírásával
„Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a leköszönő államfő úgy vonulhat be a történelemkönyvekbe, mint a nemzetegyesítés szimbolikus köztársasági elnöke” – fogalmaztak. Azt írták: a két elnöki mandátum időszakát szemlélve nincs kétség afelől, hogy a leköszönő köztársasági elnök nyugodt lelkiismerettel adhatja át a stafétát utódjának, „Novák Katalinnak, Anjou Mária és Mária Terézia után Magyarország harmadik női államfőjének”.
(MTI)
Fotó: Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Országgyűlés alakuló ülésén a Parlamentben 2022. május 2-án. MTI/Koszticsák Szilárd