Balkenende: A felelősség vállalása a kiút a gazdasági és erkölcsi világválságból

2013. június 5. 12:39

Nem csak a kormányzatnak kell felelősséget vállalnia a társadalomért. Ez a te felelősséged is: hogyan járulsz hozzá egy jobban működő világhoz – vallja Jan-Peter Balkenende. A holland politikus-üzletember nyolc éven át, 2002 és 2010 között szolgálta Hollandiát miniszterelnökként. Most az Ernst & Young partnereként a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának fontosságát hirdeti a világ körül. Kedden Budapesten járt a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására, majd a Mandinernek adott exkluzív interjút. Jan-Peter Balkenendével a kereszténydemokráciáról, a CSR valódi szerepéről, a hagyományos társadalmi értékekről és azoknak a válság utáni kibontakozásban való szerepéről beszélgettünk.

Ön Hollandiából jött, ahol a világ egyik első kapitalista gazdasága alakult ki, párhuzamosan a korai polgári, civil társadalom megjelenésével. Mit tanulhatunk a holland történelemből és hagyományokból, különös tekintettel a gazdasági, üzleti erkölcsökre és társadalmi felelősségvállalásra?

Van néhány nagyon fontos karakterjegy: először is, mindig jellemző volt ránk a nemzetközi orientáció, nyitottak és toleránsok voltunk mások iránt. Ez a nemzetközi elkötelezettség nagyon fontos, ha üzletelni szeretnél a világ körül. Másrészt: hagyományosan együtt, közösségben kellett dolgoznunk, ha el akartuk érni a céljainkat. A holland parasztoknak együtt kellett működniük a víz távoltartásában, a gátak fenntartásában, hogy megvédjék magukat az árvizektől. Később pedig megértettük, hogy a munkaadóknak, munkavállalóknak és a kormányzatnak kooperálnia kell egymással, így nem is voltak olyan társadalmi osztály-konfliktusaink, mint amilyenek más európai országokban előfordultak. A harmadik jellemző, hogy a társadalmi felelősségvállalás ügyében a megfelelő lépéseket kell tenni. Sok olyan vállalatunk van, amely régóta aktív ezen a területen. Nem csak a kormányzatnak kell felelősséget vállalnia a társadalomért. Ez a te felelősséged is: hogyan járulsz hozzá egy jobban működő világhoz? A vállalatoknak is megvan a maguk felelőssége a társadalom felé. A holland cégek eléggé elkötelezettek ebben a témában: négy vállalatunk is szuperszektor-vezető a fenntarthatósági indexben, a DSM, a Shell, az Air France-KLM és az Unilever tagjai a Holland Fenntartható Növekedés Koalíciónak. Látható Hollandiában, hogy ez az eszme beépült a vállalatok DNS-ébe. Úgy vélem, más országok is hasznát láthatják ezeknek a tapasztalatoknak.

Ön Biezelinge faluban, a dél-hollandiai Zeeland tartományban nőtt fel, ahol nagyon erősek a kálvinista hagyományok. Édesapja kereskedő, édesanyja tanító volt – mit hozott otthonról, milyen hagyományok alakították felfogását?

A szüleim nagyon aktívak voltak a társadalmi szervezetekben. Édesapám ifjúsági egyletekben, keresztény médiaszervezetekben vett részt, édesanyám fiatal keresztény társaságokban és a Vöröskeresztben volt aktív. Fiatal koromban megértettem: nagyon fontos, hogy kapcsolódjunk a társadalomhoz, hogy vállaljuk a ránk eső felelősséget. És ez nem csak az önérdekről szól, hanem arról, hogy mivel tudsz hozzájárulni egy jobb társadalomhoz. Ezt tanultam a szüleimtől. Édesapám sajnos elhunyt 2008-ban, de emlékszem gyerekkoromból, hogy az 1956-os forradalom után magyarországi menekültekről is gondoskodott. Megtanultam: az embernek arra kell használnia a tehetségét, hogy helyes irányba terelje a társadalmi folyamatokat. Ez az egyik ok, ami miatt beszálltam a politikába.

A holland kereszténydemokrata CDA párthoz csatlakozott, egy ideig a párt pénzügyi szóvivőjeként dolgozott, majd 2002 és 2010 között nyolc éven át szolgálta hazáját miniszterelnökként. Kereszténydemokrácia és a pénzügyek, az üzlet világa mi jellemzi e politikai ideológia és a gazdaság kapcsolatait?

A kereszténydemokrácia a felelős társadalom eszméjére épül. A kereszténydemokrata gondolat mentén kell meghatároznunk a kormányzat szerepét. Természetesen szükség van kormányzatra, senki nem tud létezni nélküle. De úgy gondolom, a nyugati demokráciákban ezen a téren túl messzire mentünk. A jóléti állam túlságosan hatalmas felelősséget vállalt magára. Írtunk is egy tanulmányt „A jóléti államtól a jóléti társadalom felé” címmel, hangsúlyozva minden ember és minden vállalat felelősségvállalását. Amikor a fenntarthatóságról beszélünk, az a kérdés, hogyan tudják a vállalatok megerősíteni a társadalmi felelősségvállalásukat, hogyan tudnak hozzájárulni egy jobb világhoz. Természetesen szükség van a nyereségre, de egy cég nem csak a profit generálásáért létezik, hanem társadalmi kötelezettségei is vannak, amiket teljesítenie kell. Mindezek a dolgok hozzátartoznak a kereszténydemokrata társadalom eszméjéhez.

A fenntarthatóságot sokan csak egy jól hangzó jelszóként használják: ön szerint mi ennek az eszmének az igazi jelentése és tartalma?

Az emberi jogokról, a szolidaritásról, az energia-hatékonyságról, a közösségi elkötelezettségről, az ügyfelekkel és a munkavállalókkal fenntartott kapcsolatokról beszélünk. Az integritásról és az átláthatóságról is szól. Mindezeket az elemeket az ENSZ, az OECD és az ISO kritériumok dokumentumaiban is meg lehet találni. Hogy miért olyan fontos ez a téma? 2050-re kilencmilliárdan élünk majd a bolygón. Nem folytathatjuk tovább a jelenlegi termelési és fogyasztási gyakorlatot. A fenntarthatóság távlatot ad, hogy a dolgokat máshogy csináljuk. A vállalatoknak megoldásokat kell találniuk az aktuális társadalmi problémákra. A téma évtizedek óta napirenden volt, de valami megváltozott. A korai időszakban csak szándékokról volt szó, de most már a fő teljesítmény-mutatók újbóli meghatározása a téma. Már az üzleti modell és a stratégia újrafogalmazásáról van szó. Ez már változás! Most a mérés és a jelentés válik egyre fontosabbá: a történeted nem elég, meg kell válaszolni a konkrét kérdéseket is, hogy a fenntarthatóság pontosan hogyan módosított a vállalatod működését.

Keddi beszédében kiemelte Kelet-Ázsiát és Afrikát, amely ezekben az években gazdasági boomot élnek át. Mit tanulhatunk ezektől a régióktól a CSR terén?

Afrika nagyom figyelemreméltó: ha üzletelni akarsz azon a kontinensen, tényleg képesnek kell lenned a fenntarthatósághoz való hozzájárulásra. Nemrég Dél-Afrikában voltam, és az afrikai kontinens fejlődéséről beszéltünk. Terjed az a meggyőződés, hogy máshogy kell már üzletelni. Mit teszel az oktatásért? Milyen a nők és a gyerekek helyzete? Mi van a helyi termékek felhasználásával? A nemzetközi cégek az üzlet környezetével is egyre inkább törődnek Afrikában. Ez már tényleg maguknak a vállalatoknak a meggyőződése, és nem csak a helyi kormányzatok kérése.

Egyesek azt mondják, hogy a gazdasági világválság 2008-as kitörése óta a globalizált gazdaság egész rendszere került krízisbe. Mi a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának szerepe ebben a helyzetben?

Világszerte sok nehézséggel küszködnek a pénzügyi intézmények. Másrészt viszont látok pozitív fejleményeket is. Sok társaság tisztában van azzal, hogy most már nagyon kreatívnak kell lenniük a megoldások keresése során. Vannak etikai kérdések is: hogyan üzletelj, mik a szándékaid, milyen felelősséget vállalsz a társadalom felé? És egyre több a bizonyíték arra, hogy a fenntartható modellek választása jobb gazdasági eredményekhez vezet. Szükség van a győztes mentalitásra, versengőnek kell lenni; de a versenyképességet a vállalkozás, az innováció és a fenntarthatóság körüli ügyekkel kell összekapcsolni. Így alkothatunk erősebb világgazdaságot. Integritásra van szükség, meg kell határozni a hosszú távú célokat, fel kell vállalni a társadalmi értékeket, kapcsolatokat kell kiépíteni a civil szervezetek és a kormányzat felé.

És mi a helyzet a laissez-faire kapitalizmussal? Egyesek szerint ez a megoldás a jelenlegi válságra.

A laissez-faire gazdaság csak a profitcsinálásról és láthatatlan kézben való reménykedésről szól, hogy azzal majd minden rendben lesz. Én nem osztom ezt a véleményt. Ha megnézzük azon vállalatok viselkedését, amelyek tényleg integrálták a fenntarthatóságot (például a Philips, a Heineken), akkor látható, hogy nem csak a profitról beszélnek, hanem arról, hogyan kell csökkenti az energiafogyasztást, hogyan kell megoldani a hulladékkérdést, hogyan lehetne konkrétan csökkenteni a széndioxid-kibocsátást. Ezek a cégek együtt működnek a civil szférával és a kormányzatokkal, ez egy másfajta vállalati magatartás.

Beszédében arról is szólt: a mai világgazdaságot erkölcsi válság is sújtja.

A 2008-as válság nem csak pénzügyi, hanem erkölcsi válság is volt. Pénzt csinálni pénzzel, furcsa és rizikós pénzügyi technikákkal, perverz bónuszrendszerekkel és igazán rövid távú gondolkodással? Ez gyakorlatilag az egész pénzügyi rendszert veszélybe sodorta. Ezért is fontos, hogy a pénzügyek átláthatóságáról és a pénzügyi intézmények szerepéről beszéljünk. Tanultunk a 2008-ban történtekből? Hogyan tudjuk elkerülni azt, hogy ez még egyszer bekövetkezzen? Az erkölcsi válság elárul valamit a gondolkodásmódodról is. Ha csak arra gondolsz, hogy minél több pénzt csinálj minél hamarabb, minden áron, akkor erkölcsi problémáid vannak. Ha a pénzt önmagadért csinálod, az erkölcsi válságot jelent. Úgy vélem, az emberek egyre inkább felfedezik, hogy a rövid távú, csak a profitra koncentráló gondolkodás nem a megoldás. A világválságból való kivezető út a társadalmi értékekhez kapcsolódik: most egyre több vállalat fogalmazza meg maga is az értékeit. Ha olyan értékeket választasz, mint az integritás, az átláthatóság és a fenntarthatóság, az sokat elárul a társadalom iránt érzett felelősségedről is.

Most Magyarországon, Kelet-Európában tartózkodik: sokszor járt itt az elmúlt két évtizedben, ismeri a történelmünket és a körülményeinket is. A rendszerváltás átmeneti évei után a vadkapitalizmus virágzott, váltakozva a gazdasági és társadalmi válságok hosszú éveivel. A vállalkozók gyakran elegendő tőke nélkül küszködnek hónapról hónapra a túlélésért. Mit üzen nekik, amikor a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának jelentőségéről beszél?

Ha sikeres akarsz lenni (és a vállalkozók azok akarnak lenni), akkor fontos a nemzetközi orientáció, hogy exportálni tudd a termékeidet; és integrálni kell a fenntarthatóságot az üzleti stratégiádba, hogy ezzel jobban teljesíts másoknál. Ha innovatív vagy és győzni akarsz, mindezt a fenntarthatósággal összekapcsolva sikeres tudsz lenni a jelenben és a jövőben is. Az egész világ körül látni ennek bizonyítékait.
 

A bejegyzés trackback címe: http://csr.mandiner.hu/trackback/8973