A közel hat éven át tartó földosztás során – 1921 nyarától 1927 februárjáig – az országos földosztási bizottság négyszázezer igényjogosult ügyét rendezte és 1,5 millió holdat osztott szét. Persze a földbirtokosok és a velük sok helyen összefonódó hivatalnokok magatartása a földreform végrehajtását akadályozta.
Nagyatádi utólag úgy látta, hogy Bethlen kijátszotta őt; egy Fejér megyei jelentés szerint „a legtöbben becsapva érez[ték] magukat” a reformmal; más kisgazdák úgy vélték, hogy a „parasztfogók” megakadályozták a „valódi földosztást”. Kornfeld Móric 1928-ban úgy vélte, hogy „az igazság az, hogy az országos földosztó bíróság felette nehéz hivatását bölcs mértékletességgel teljesítette, s megmentette a magyar birtokos osztályt, melyet a törvény alapján megsemmisíthetett volna; csak a birtoktípusok, s az igényjogosultak megállapításánál kellett volna túloznia . . . anélkül [operált], hogy az ország társadalmi szerkezete megváltozott volna, vagy hogy megzavarta volna a termelés rendjét”. Persze ő alapvetően a földosztás ellen volt.
Valóban elengedhetetlen társadalmi reform maradt-e el, és szükség volt-e egyáltalán az „elhibázottként” emlegetett földreformra?
Még ott is, ahol „sikerrel” járt a tulajdonjogi reform,
a kiosztott földtelkek csupán a birtokok elaprózódását jelentették,
hiszen az 1-3 holdas telkekből nem lehetett megélni – ráadásul a földművesek híján voltak a kezdőtőkének egy sikeres vállalkozás beindításához.
Ilyen értelemben Horthy Miklósnak volt igaza, aki egy későbbi reformtervezettel kapcsolatban megjegyezte, hogy „egy kapitális, erős birtokos többet produkál, mint egy nincstelen”. A dualizmus alatt felmerült kapitalista megoldás – melyet Gruner Lipót debreceni városi tanácsos vetett fel – eleve más koncepción épült, mint a kisgazdák követelése: e szerint a használható birtokokat bérbe kellett volna adni, és a befolyó jövedelemből versenyképessé tenni a nagybérlők mezőgazdasági projektjeit. Persze ebből nem sok lett. S végül idézendő azon lap megjegyzése, mely arról írt 1923-ban, hogy
a föld „nem közpréda”,
hogy „tudatlan, tanulatlan emberek kezébe kerüljön . . . A föld jó kezekben van, mezőgazdasági mérlegünk aktív . . . Kinek kell hát a földosztás?”
Fotó: Paraszt Magyarországon 1905-ben. Fortepan 73340
Válogatott szakirodalom:
Bodnár István: Nagyatádi Szabó István pályafutása (Budapest: Sarló, 1947)
Gazdag István: Hajdú és Bihar megyék gazdaságtörténetének néhány kérdése az első világháború éveiben, A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve, 5 sz. (1978)
Horthy Miklós titkos iratai. Sajtó alá rendezte Szinai Miklós és Szűcs László (Budapest, Kossuth, 1972)
Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919 – 1945. III kötet: Az ellenforradalmi rendszer gazdasági helyzete és politikája Magyarországon 1924–1926. Szerkesztette Nemes Dezső és Karsai Elek. (Budapest, Kossuth, 1959)
Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919–1945. I. kötet: Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon. Szerkesztette Nemes Dezső. (Budapest, Szikra, 1956)
Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919–1945. V. kötet: A magyar ellenforradalmi rendszer belpolitikája és gazdasági helyzete 1927. január – 1931. augusztus 24. Szerkesztette Karsai Elek. (Budapest, Kossuth, 1976)
Király István: Nagyatádi Szabó István útja a képviselői mandátumtól az őszirózsás forradalom miniszteri székéig. 1. rész, Agrártörténeti Szemle, XIII. köt. (1971), 3-4. sz.
Ligeti Vilma (szerk.): A Horthy-korszak rövid önéletrajza (Budapest: Művelt nép, 1953)
Mészáros Károly: A Rubinekkel kötött kopromisszum: A földreformról szóló törvényjavaslatok a nemzetgyűlés előtt. II. rész. Agrártörténeti Szemle, XXI. Köt. (1979), 1-2. sz.
Nagy József: A Nagyatádi-féle földreform, 1920-1928 (Nyíregyháza: Bessenyei György Tanárképző Főiskola, 1993)
Nagy József: A Nagyatádi-féle kisgazda párt és mozgalom az 1920-as években, Agrártörténeti Szemle, XXIX. köt. (1987), 1-2. sz.
Oláh György: Három millió koldus (Miskolc, 1928, Magyar Jövő)
Paksy Zoltán (szerk.): Elvett illúziók. Drozdy Győző emlékiratai (Budapest: Kossuth, 2007)
Parasztsors - parasztgond. 1919-1944. Az előszót írta: Erdei Ferenc. Összeáll. és a bevezetőt szövegeket írta: Kiss Dezső. (Bp., 1960., MTT-Hazafias Népfront Könyvtára)
Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz (Budapest: Osiris, 2005)
Tolnay Gábor: A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása Öcsödön az 1920-as években, Agrártörténeti Szemle, XVII. köt. (1975), 1-2. sz
Tolnay Gábor: Nyolcvanéves a Nagyatádi-féle földreform törvény. Honismeret, XXVIII. köt. (2000), 5. sz.
Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon, 1919-1944 (Pécs-Budapest: Jelenkor-OSZK, 2012)