„Titeket is üldözni fognak” – a világ hatalmas részén ma nem biztoságos keresztényként élni
2024. április 25. 00:04
Több száz millió kereszténynek erőszakos támadás, üldözés vagy diszkrimináció jut osztályrészül a hite miatt. Vannak látványos esetek, amelyeken elgondolkodunk, és vannak kevésbé láthatók, mégis drámaiak.
2024. április 25. 00:04
17 p
0
5
43
Mentés
Nyitókép: Shutterstock
Egy istentisztelet könnyű célpont – hiszen oda nem fegyverrel járnak az emberek, hanem a szó minden értelmében kikapcsolódni a világ zajából. Éppen ezért különösen ördögi, ha egy terrorista ott próbál meg emberéletet kioltani – pláne élő közvetítésben.
Ezt tette április 15-én este egy tizenhat éves fiatalember, amikor az ausztráliai Sydney-ben a Krisztus a Jó Pásztor Egyház templomában a pulpituson szentbeszédét tartó és az interneten ezrek által nézett Mar Mari Emmanuel püspököt megkéselte. Az iraki születésű egyházalapító túlélte a támadást.
A hasonló esetek akkor érintenek meg bennünket a leginkább, amikor a brutális képsorokat a híradásokban látjuk. Pedig egyre többször áldozatai terrortámadásnak vagy más jellegű erőszaknak, szisztematikus üldözésnek és diszkriminációnak keresztény személyek és keresztény közösségek.
Romló tendencia, romló kilátások
Közép-európai valóságunk kipárnázott hétköznapjaiban nem feltétlenül tudatosítjuk, hogy miközben súlyosan materialista életvezetésünk mellett emelkedett teoretikus vitákat folytatunk a keresztény civilizáció megőrzéséről, addig a bolygó más pontjain keresztények hitük megélése miatt egzisztenciális fenyegetettségben élnek, életük, megélhetésük, jövőjük bizonytalan. Szám- és tényszerűen: ma a világon 365 millió – vagyis minden hetedik – keresztényt ér erőszakos támadás, üldözés vagy diszkrimináció a hite miatt, és a támadások száma évek óta növekszik.
A keresztényüldözés helyzetével foglalkozó nemzetközi szervezet, az Open Doors év elején publikált jelentése szerint
2023-ban 78 országban, vagyis a világ országainak több mint harmadában nem volt biztonságos keresztényként élni.
Az Open Doors harminc esztendeje adja ki a World Watch List nevű összefoglalóját, s a mostani kerek évfordulón az adatokat összevetve megállapítja: a statisztikák alapján 1993 óta 25 százalékkal romlottak a keresztényüldözéses esetek mutatói.
Az üldözés formái
A világ egyes pontjain a keresztényüldözés első számú oka a szélsőséges iszlám rendszere: bizonyos muszlim országok vallási-politikai berendezkedésének sajátja, hogy a keresztény állampolgárokat szigorú ellenőrzés alá vonják. A másik fő ok a vallásos nacionalizmus, amely az adott ország többségi vallása, államvallása mellett a keresztény hitet nem tartja egyenrangúnak, így annak követőit sem egyenrangú állampolgároknak.
A politikai ideológiák közül a kommunizmus bizonyult a legveszélyesebbnek a kereszténységre, hiszen a rendszer ellenségként kezeli az egyházakat és a hívőket is, emiatt pedig bizalmatlanul tekint saját állampolgáraira, és megfigyelteti őket. Hasonlóan romboló tud lenni diktátorok paranoiája, amely abban a gyakorlatban figyelhető meg, hogy az állam hatóságai ellenséges erőkként tekintenek a szervezett keresztény közösségekre, és ezért a felszámolásukra törekszenek. Ugyancsak kedvezőtlenül érinti a kereszténységet a szekuláris intolerancia, vagyis az a szándék, hogy a keresztény eszményeket kiszorítsák a közélet témái közül.
Az üldözések az egyházi vagyonban való károkozástól kezdve a jogkorlátozáson át a gyilkosságig terjednek. Az Open Doors jelentése szerint 2023-ban 5 ezer keresztényt gyilkoltak meg a vallása miatt, az esetek 82 százaléka Nigériában történt, de sok keresztényt öltek meg Kongóban, Burkina Fasóban, Kamerunban és a Közép-afrikai Köztársaságban is. Jelentős válsággóc a szubszaharai térség, ahol a központi államhatalmak gyengesége miatt elharapódzott a törvénytelenség, a szélsőséges dzsihádista csoportok pedig szabadon terrorizálhatják a keresztény közösségeket. 15 ezer templomot, imahelyet, illetve egyházi intézményt, ingatlant rongáltak meg tavaly szerte a világon. Meglepő statisztika: ez hatszor rosszabb adat, mint a 2022-es. Tavaly 300 ezer kereszténynek kellett elhagynia az otthonát, főleg háború, fegyveres konfliktus miatt – ez a 2022-es szám kétszerese.
Keresztény civilizáció keresztényellenes indulatokkal
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet adatai szerint az európai államokban elkövetett gyűlölet-bűncselekmények között a rasszista-idegengyűlölő indítékú bűntettek vannak túlsúlyban, ezt követik az antiszemita, az lmbtq-ellenes cselekmények, majd a keresztények ellen elkövetett bűncselekmények.
Az utóbbi hónapokban is számos keresztényellenes cselekmény történt Európában. Április 14-én a metzi katedrálisban egy Bach-koncertet zavart meg Allah akbar! felkiáltással több tinédzser. Az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága nemrég elutasított egy tanulói kérelmet, amely mentességet kért volna azon előírás alól, hogy a wembley-i Michaela Community Schoolban már nem lehet közösen imádkozni tanítás előtt. Április 16-án éjjel ismeretlenek megrongálták Neofit bolgár pátriárka síremlékét Szófiában. A toszkánai Castelvecchio di Compito templomából egy 37 éves elkövető tízezer euró értékben vitt el különleges értéktárgyakat, a fából készült oltárrészt pedig felgyújtotta, és elmenekült. Terrortámadás előkészülete közben kapcsolt le a rendőrség Düsseldorfban több tizenéves fiatalt, aki késsel, Molotov-koktéllal akart templomokat és rendőrőrsöket megtámadni. Szintén e hónapban megkezdődött a pere Middlesbrough-ban egy fiatal iszlamistának, aki meg akart gyilkolni egy muszlimból kereszténnyé lett személyt, mert ezzel „kiérdemelte a halált”. Néhány héttel ezelőtt pedig a francia terrorelhárításnak sikerült lekapcsolnia egy egyiptomi származású férfit, aki az Iszlám Állam nevében terrortámadást készült elkövetni a párizsi Notre-Dame székesegyházban. Mint az adatokból látszik, a legtöbb európai keresztényellenes támadás vandalizmus, más részük személy elleni támadás, a harmadik csoport pedig olyan jogi döntésekből áll, amelyek korlátozzák a vallás szabad gyakorlását.
Az Európában és a világ más tájain élő keresztények egy jelentős része érzékeli, esetleg a saját bőrén is érzi a keresztényellenes indulatokat, a nemzetközi közösség és a nemzetközi szervezetek azonban – amelyek más kisebbségek ügyeire érzékenyek – nem tartják globális kérdésnek a keresztényüldözés problémáját. Rosszul teszik: a jogvédelemben a jogegyenlőség és az emberi méltóság tisztelete miatt nem szabadna kettős mércét alkalmazni.
A tíz állam, ahol a legveszélyesebb kereszténynek lenni
Észak-Korea a világ legveszélyesebb helye a keresztények számára. A keresztény hit megélése, a Biblia birtoklása közvetlen veszélyt jelent, a rezsim a kereszténységet a nyugati befolyás eszközének tekinti, a vallás követőit politikai bűnözőként kezeli, a híveket munkatáborba küldi.
A második állam Szomália, ahol a keresztények többsége muszlim háttérből lett hívővé, és így potenciálisan az életével játszik, hiszen az iszlám szélsőséges értelmezése szerint a „hitehagyott” halálbüntetést érdemel. Az ország déli részét kontrolláló iszlamista szervezet, az al-Shabab vadászik is a keresztényekre.
A harmadik ország Líbia, amelynek nagy részét a kormányhoz vagy a hadsereghez kötődő milíciák uralják. E katonai csoportok egy része iszlamista befolyás alatt áll, és szisztematikusan üldözi a földalatti egyház tagjait.
A negyedik állam Eritrea, gúnyneve szerint „Afrika Észak-Koreája”, ahol az állam három bevett keresztény felekezetet elismer: az eritreai ortodox, a római katolikus és az evangélikus egyházat. Minden más felekezet tagjai az állam szemében illegális tevékenységet folytatnak, amiért börtönbüntetés jár. Mintegy ezer helyi keresztény van börtönben a hite megvallása miatt.
Az ötödik Jemen, amely az utóbbi hónapokban gyakran szerepelt a hírekben a közel-keleti válság okán. Az ország nagy részén nem élhető meg nyilvánosan a keresztény életvitel, a keresztény jelképek hordása is büntetést vonhat maga után.
A hatodik Nigéria, amelynek északi részét iszlamista szervezetek uralják, mint a Boko Haram, az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartománya vagy a fulbe népcsoport milíciái. Az uralmuk alá tartozó területeken a keresztények másodrendű állampolgárok, rendszeres vegzálásnak, üldözésnek vannak kitéve, a milíciák sokszor támadást vezetnek ellenük.
A hetedik Pakisztán, ahol a hírhedt blaszfémiatörvény és az intézményes diszkrimináció miatt a lakosság 1,8 százalékát kitevő keresztények másodosztályú állampolgárnak számítanak.
A nyolcadik Szudán, ahol 2023-ban gyilkos ellenségeskedés lett a hadsereg és a gyorsreagálású erők közötti versengésből, s a helyzet veszélybe sodorhatja azokat a törvényi változásokat, amelyeket Omar al-Bashir elnök 2019-es elzavarása után értek el a vallásszabadság terén. Tavaly százhatvanöt templomot rongáltak meg az országban.
A kilencedik Irán, ahol bár az állam elismeri a keresztény közösséget, a vallás gyakorlói másodrendű állampolgárnak érezhetik magukat. A muszlim háttérből keresztény hitre áttérés börtönbüntetéssel sújtható, sok esetben a templomba járást is nemzetbiztonsági ügyként kezelik, és szankcionálják.
A tizedik Afganisztán, ahol a tálibok 2021. nyári hatalomátvétele után politikai stabilitás lett az országban, ám a kisebbségek szisztematikus elnyomása is jellemzővé vált.
Az 50-es listán meglepetésre a 11. helyen szerepel India, ahol az utóbbi években megnövekedett a hindu szélsőségesek által idegenek ellen elkövetett garázdaságok száma: a hindu fundamentalisták szerint India csak a hinduké. Algéria azért ugrott előre a lista 15. helyére, mert az országban működő negyvenhét protestáns közösségből már csak négy folytathatja működését. A listán a 19. Kína, ahol 2023-ban tízezer földalatti keresztény közösség működését számolták fel a hatóságok. Az első 50-ben az utolsó helyen, de ott van egy félig európai állam is: Törökország. Az Open Doors elemzése megjegyzi: a vallásos nacionalizmus és az iszlám értékek hangsúlyozása hozzájárult ahhoz, hogy sok keresztény hitű török az ország elhagyása mellett döntött az utóbbi években.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
A magyar válogatott támadója a Nemzeti Sportnak adott interjút, amelyben beszélt a szövetségi kapitány bírálatáról, a klubrekordot jelentő góljáról, céljairól, és természetesen az Európa-bajnokságról is, amelyen nagyon szeretne ott lenni.
p
0
0
3
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 43 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
azon gondolkodom, hogy amikor a rohingyákat lemészárolták, akkor hol volt azbej triznegisztán, az örmény származású magyar keresztényüldözési megbízott?
kussban volt
hol volt azbej triz..akármi amikor hazáját, örményországot lerohanta azerbajdzsán, ledózerolták a keresztény templomokat, megölték a keresztényeket?
kussban volt.
és ez a két ország speciel nem volt felsorolva, nem is értem, miért?
MIért is kellene kereszténység mindenhová?
Erőszakosan térítő, kolonializáló háttérhatalmi ideológia volt mindig is.
Afrikától Amerikán át Ázsiáig.
MIért akarják Rómából irányítani a világot?
Nem mintha egyik mese többet érne a másiknál.