Otthagyta multis állását, hogy újraélessze a hazai textilipart

2021. február 02. 09:05

Bogdanovics Dóra jól fizető multis állását otthagyva döntött úgy, hogy továbbviszi családja textilipari vállalkozását. Édesanyja harminc éve egy kis pincében pár varrónővel és egy kötőgéppel kezdte kötni a pulóvereket. Dóra iskola után segített édesanyja üzemében, a varrónők közt járva-kelve leste el a varrás fortélyait, szívta magába a szakma szeretetét. Ma annak szenteli minden erejét, hogy újraélessze a hazai textilipart az első magyar védőruha-márka megalkotójaként. Interjúnk.

2021. február 02. 09:05
null
Rádi Balázs

Mikor fogott először varrótűt?

14-15 éves koromban lehetett, amikor édesanyámnak besegítettem a varrodában iskola után. Az egész karrierem ott kezdődött, amikor az üzembe levitt édesanyám, és ott jártam-keltem a szabók és a varrónők között. Úgy érzem a véremben van a szakma. Igaz, nem én varrok a legügyesebben, inkább a vállalatvezetés érdekel jobban.

Kitől tanulta meg a vállalatvezetés fortélyait?

Édesanyám folyton úton volt a vállalkozás miatt, mivel árut kellett beszerezni, és én gyakran elkísértem. Az üzleti utak hasznos tapasztalatokkal láttak el. Én is igyekszem a két fiamat bevonni a vállalkozás ügyeibe. Mindig is vonzott a gazdasági szemlélet, ezért közgazdásznak tanultam.

Az egyetem után több multinacionális ruhaipari cégnél is dolgoztam, amely során különféle kultúrákat ismertem meg és tágult a látóköröm.

Sokat segített, hogy gyerekkorom egy részét Algériában töltöttem.

Miért költöztek oda?

Édesapám irányított ott egy építkezést, az építőiparban dolgozott, és az egész családdal úgy döntött, hogy kimegy. Egy francia fennhatóság alatt álló kolónián éltünk több magyar családdal, onnan vittek minket minden nap busszal iskolába.

A jelenlegi sikereiben mekkora szerepet játszottak az Algériában szerzett tapasztalatai?

Az első osztályt hétévesen Algériában kezdtem egy francia iskolában, ezért már gyerekkoromban megtanultam folyékonyan franciául. Négy évig voltunk kint, úgy 11 éves lehettem, amikor hazajöttünk. A külföldön tartózkodás hatalmas előnyt adott – nyolcadikban leraktam a középfokú nyelvvizsgát franciából és megyei versenyeket nyertem. Ott tanultam meg, hogy éljek meg a jég hátán is. Rugalmasságot adott. Ez segít a mindennapi munkám során, amikor a különböző nemzetiségű cégekkel tárgyalok, például a francia Peugeot-val, az olasz Fiattal, a skandináv partnerrel.

A fiataloknak érdemes pár évet eltölteni külföldön?

Abszolút. A nagyfiam 19 éves lesz februárban, ötéves iskolába jár és jövőre fogja eldönteni hol tanuljon tovább – én egyértelműen a külföldi tanulmányok felé irányítom, mert előnyére válik, ha megismer más szemléleteket is, amit majd itthon tud kamatoztatni.

Mi az ami miatt hazaköltöznek a magyar fiatalok?

A gyökerek miatt, igazán nem érzik magukat máshol otthon. Ha Magyarországon is meg tudják valósítani a jövőképüket, akkor hazajönnek. Tapasztalatból tudom, hogy külföldön hiába vannak barátok, hiába van jó munkahely, a haza szeretete mindenkiben benne van. 

Két gyermeke is van, hogy tudta összeegyeztetni a családanyaságot a multis vezetői beosztásával?

Napi 12 órás munka volt.

Bébiszittert kellett fogadnom a gyerekekhez, mert rengeteget utaztam – volt olyan, hogy reggel Portugáliában voltam, este pedig Szlovákiába kellett mennem.

Ott megtanultam, hogy milyen is egy „férfi meló”, ezt nem lehetett volna családanyaként sokáig folytatni. Részben ezért is jöttem haza. Vállalkozóként pedig én osztom be az időmet, csak felnyitom a laptopomat és bárhonnan dolgozhatok. Igaz, a munkám egész nap velem van.

Nőként tapasztalt akármilyen negatív megkülönböztetést a munkája során?

Negatívat nem, sőt szerintem ez sokszor pont fordítva van, egy nőnek szinte mindig előnye van. A gyerekvállalás miatt viszont még mindig vannak előítéletek a nőkkel szemben.

Miért hagyta ott a jól fizető vezetői állását és kezdett vállalkozni?

Úgy gondolom, hogy a varrónői szakmát újra fel lehetne éleszteni, ez az a kihívás, ami visszahozott a családi vállalkozásba,

illetve hogy amit harminc éve létrehozott édesanyám, azt tovább tudjam vinni. Egy többgenerációs családi vállalkozást álmodtam meg. Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy ez a szakma ne tűnjön el – Kecskeméten egy olyan varrodát hozok létre, amellyel a fiatal varrónők új generációjának szeretnék lehetőséget adni. Ez nagy kihívás, mert egyre kevesebb a varrónő.

Szerencsére a kormányzat újra felkarolta a szakmát, több mentorprogramra és beruházásösztönző támogatásra is pályázhatnak a magyar textilipari cégek.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Magyar Divat & Design Ügynökség 15 milliárd forintos keretösszegű programot hirdettek.

Miben segít önöknek a mentorprogram és a pályázat?

Az exportra értékesítést segíti például a mentorprogram, ugyanis Szlovákiába kizárólagos forgalmazási jogot szereztünk, illetve Amerikából is érkeztek már hozzánk megrendelések. A ruhaipari vállalkozások eszközbeszerzési pályázatával pedig modernizációra lesz lehetőségünk, olyan új gépeket tudunk beszerezni, amellyel európai színvonalon gyárthatjuk majd a védőruhákat.

Az összesen 15 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőségeknek köszönhetően a szektor hazai szereplői megerősödve kerülhetnek ki a kihívásokkal teli időszakból és kedvező pozíciót szerezhetnek a kiélezett nemzetközi versenyben, miközben az ágazat globális átrendeződése történik. A pályázatokról bővebben György László és Bata-Jakab Zsófia ad tájékoztatást az alábbi videóban:

 

Milyen textilipari termékeket gyártanak?

Kötött ruhával foglalkoztunk eleinte, de a pulóverekkel az volt a gond, hogy nagyon időszakosak, főleg télen kellenek. Olyan terméket kerestünk, ami télen-nyáron is kelendő, így döntöttünk a munkaruha mellett. Innen pedig egy következő lépés volt, hogy nem csak munkaruhát, de védőruhát is el kezdtünk gyártani, amely mára a cég fő profilja lett.

Honnan ered a Doublerose márkanév?

A hétköznapi munkaruha márkánk viseli a Doublerose nevet, az új védőruha brand pedig a „doublerose and tortex powered by 37.5 technology” néven fut. Rose az édesanyám neve, a double pedig kettőnk együttműködésére utal. A mai napig együtt dolgozunk, az új kollekciók tervezésében és modellezésében segít, habár a pandémiás helyzetben most inkább otthon van. 

Miben különböznek a többi varrodától?

Amíg a legtöbb hazai varroda bérgyártásban dolgozik, tehát más cégeknek készítenek ruhatermékeket, mi saját márkát hoztunk létre. Mi vagyunk az első magyar védőruha brand.

Tudunk versenyezni a nemzetközi szereplőkkel?

Teljes mértékben.

Magyarországon európai színvonalú munka- és védőruházatot fogunk gyártani.

Mitől különleges és egyedi a doublerose and tortex powered by 37.5 technology védőruházat?

Együttműködésünk a svéd partnerünkkel a Healthtextile-al valósult meg, akinek köszönhetően saját márkás védőruházatot tudunk a piacra bevezetni. Szoros kapcsolat alakult ki kettőnk között, hiszen ők is családi vállalkozásként funkcionálnak, hasonszőrűek vagyunk. A Tortex powered by 37.5 technológia szövetük ötéves fejlesztésük eredménye az EITH Health közreműködésével. Megjegyezném, hogy ezévben elnyerte a Global Health &Pharma-tól a Best Healthcare Uniform Provider díját is.

Egy egyedi technológiának köszönhetően a szálakat úgy kezelték, hogy antibakteriális és antivirális tulajdonságokkal bírjon a ruházat – azaz baktériumok és vírusok elleni védelmet nyújtson viselőjének.

A ruha szálaiban található aktív részecskék akcióba lépnek és 99,9 százalékban védenek a Staphylococcus baktériumok, illetve a madárinfluenza vírus ellen – pajzsként működnek. A textil abban is különleges, hogy egy másik szabadalomnak köszönhetően nem szívja magába az izzadtságcseppeket, hanem elpárologtatja.

Ez egy intelligens ruházat, ami arra is figyel, hogy a testhőmérséklet ne csökkenjen le 37,5 Celsius fok alá.

A technológia különlegessége, hogy Svédországban hokijátékosokon tesztelték ki, akik a ruha viselésével hatodrészére csökkentették az izzadásukat, és jobban teljesítettek.

Mennyire ideális és elérhető a termék egy hétköznapi életet élő ember számára?

Teljes mértékben ideális akár egy irodai munkát végző ember számára is. Bőrbarát anyagból van, így érzékeny bőrűeknek is tökéletes választás, komfortérzetet nyújt, és dizájnban is igazodik a trendekhez. A divattervezőinkkel folyamatosan fejlesztjük a kollekciót, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő darabot.

Ez lehet a jövő divatirányzata, a ruha mely nem csak divatos de védelmet is nyújt?

Abszolút, a legyártott termékeink fenntarthatóak is, hiszen az alapanyag fő összetétele a kender és a supima pamut, amely a luxust és a minőséget is feltételezi. Teljesen környezetbarát módon nyújt védelmet a termék életciklusának végéig, ugyanis

a mosástól sem csökken a szövet védelmező képessége, és mivel több évig is hordható egy darab – nem úgy mint az egyszerhasználatos egyéni védőeszközök – ezért úgy gondolom, ez a jövő.

Elképzelhető, hogy a jövőben Magyarország divatnagyhatalommá váljon?

Már most is vannak világhírű márkáink, például ott van a Nanushka a fashion területén.

Szerintem a védőruházat területén is lehetnénk világelsők,

és lehetne ennek a terméknek is piacot találni. Nagyon sok jóképességű, tehetséges fiatal tanul például a Metropolitan Egyetemen.

Miben kellene erősödnie a hazai divat- és designiparnak?

Ha belegondolunk, a kislányok 20-30 százaléka szeretne divattervező lenni, de csak a töredékük jut el odáig felnőttkorára. Erősíteni kellene a hazai divatszakma kommunikációját, hogy ez igenis egy luxuskategóriájú szakma. Másrészről a bérvarrást jobban meg kellene fizetni, mert szerintem túl alacsony áron dolgoznak a hazai varrodák, jobban meg kellene érnie a varrótevékenységnek. Az ágazatot fel kell karolni, különben sokan mennek csődbe a pandémia alatt. Ezért is nagy szerencse, hogy a kormányzat meghirdette a divat- és desginipart felkaroló pályázatokat. 

Mit tanácsolna a vállalkozást fontolgató nőknek?

A nőknek azt tanácsolom, hogy ne adják fel az első buktatónál és fejlesszék magukat folyamatosan. Jelenleg én is egyetemre járok a vállalkozás és a gyerekeim mellett.

Képek: Banczik Róbert

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Selamat
2021. február 02. 18:26
Na most, ha Bogdanovics Dóra szemléletét és a munkához való hozzáállását összevetem egy hazaáruló Katkával, vagy éppen egy hazaáruló Annácskával, sőt az összes élet- és emberidegen feministával, akkor pontosan lehet tudni, hogy ki a jelen, illetve a jövő embere. Hajrá Bogdanovics Dóra, hajrá Bogdanovics Dóráék! Tiétek a jövő, nem a hazaáruló szar libsiké!
szemlelo
2021. február 02. 16:15
Már jó 10 éve az a trend Európában, hogy ha lehet, megpróbálják visszahozni a gyártást Kínából, Vietnámból. Ugyanis az rettenetesen rugalmatlan, bonyolult és bürokratikus. Nyilván a kommersz alsógatya gyártásnál ez nem megy, de van egy olyan réteg, színvonal, ami elbírja a magasabb árakat. Persze ez az elmúlt 10 évben lényegében kiépült és a termelés legtöbbször nem Magyarországra jött vissza, hanem leginkább a balti államokba, az alacsonyabb árszínvonal Romániába, Bulgáriába. De talán maradt még piaci rés.
Mich
2021. február 02. 16:12
Halottnak (európai/magyar textiliparnak) a csók...
Selamat
2021. február 02. 16:11
Éppen azt csinálnak. Márkát. Tisztességes munkával. Versenyben mindenkivel. Amúgy meg, a világ is változik. Az értelmesek egyre több országban fordulnak a saját embereik által megtermelt, létrehozott produktumok felé. Ebből kimaradnak a prolik, de hát Istenem, ők már csak ilyenek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!