A fenntartható fejlődés kifejezés mögött húzódó általános célokkal valószínűleg mindenki egyetért, hiszen ki ne akarna egy élhető bolygót hagyni az utódaira, miközben maga sem mond le a fejlődés előnyeiről? Az azonban napjainkban is számos vitát generál a szakemberek között, hogy mitől is válik a fejlődés fenntarthatóvá, és milyen cselekvési tervekkel lehet ezt a célt megvalósítani. Ennél valamivel konkrétabb akciókat tartalmaz a körforgásos gazdaság elmélete, mely sikeresen foglalja magába a különböző gazdasági, ipari és fenntarthatósági területeket összekapcsoló irányokat és modelleket.
A fenntartható fejlődés és társai
Az elmúlt 30 évben a fenntartható fejlődés megvalósításának kihívásai egyre nyilvánvalóbbak. Ezt mutatja az ENSZ változó retorikája is, hiszen az 1992-ben, az első Föld-csúcstalálkozón kitűzött kezdeti ambíciókat újra gondolták, miután szembesültek a fenntartható fejlődés komplexitásával. Ezen kívül az idők folyamán új fogalmakat hoztak létre a megvalósítás és az elméleti megértés fellendítése érdekében.
A riói csúcstalálkozón 2012-ben felmerült a zöldgazdaság fogalma, amely rávilágított, hogy maga a környezetvédelem is generálhat növekedést a gazdaságban. A zöldgazdaság az akadémiai kutatások egyik fő területévé vált, az ökológiai modernizáció tudományos koncepciójára építve, és kibővítve azt. Így már az innovációk egyszerre hozhatnak gazdasági és környezeti előnyöket.
Az elméleti és alkalmazott kutatások másik területe, amely hozzájárult a gazdasági fejlődés és a fenntartható erőforrás-gazdálkodás ötvözetének új módjaihoz, az ipari ökológia. Melynek égisze alatt, az ipari szimbiózis koncepció, üzleti szempontú megközelítésként jelent meg a fenntarthatóság előmozdításában azáltal, hogy az egyik szervezetből visszanyerte a maradványokat és azt egy másik felhasználó számára nyersanyagként tovább adta. Ezek gyenge pontja azonban a társadalmi kapcsolatok kihagyása a folyamatból.
A fogalmak nehéz szeparációját mutatja, hogy bár az Európai Unió környezetpolitikáját vitathatatlanul jellemzi az ökológiai modernizáció szellemisége, az EU mégis fenntartható fejlődésként határozza meg céljait. Ezért aztán ezek a kifejezések, elméletek és modellek inflálódnak, ami szükségessé tette egy átfogóbb, de azonos vagy nagyon hasonló törekvéseket kifejező modell megalkotását.
Komplex és konkrétabb
Magyarország elkötelezett a fenntartható fejlődésen kívül a körforgásos gazdaság átfogó modellje mellett is, mely az eddigieken kívül integrálja az életciklus-menedzsmentet, az ökológiai közgazdaságtant, a teljesítmény gazdaságot, a megosztásos gazdaságot és még sok egyéb elméletet.
A fenntartható fejlődéssel összhangban a körforgásos gazdaság célja, hogy egy átfogó rendszerváltást generáljon a természeti és technológiai erőforrások felelősebb és hatékonyabb kezelése felé. Bár a körforgásos gazdaságot a fenntarthatóság eszközeként emlegetik, azonban a javasolt társadalmi előnyei még nem bizonyítottak. Hiszen ez egy új korszak kezdete, és a körforgásos gazdaság hatásait a jelenlegi termelési és fogyasztási mintákra még nem vizsgálták. A megvalósításának még mindig számos lehetséges véletlenszerű következménye lehet, melyeket időben és megfelelően kezelni kell. Például a körforgás orientált piac fellendítése egy adott régióban negatív társadalmi, gazdasági és környezeti hatásokat generálhat más földrajzi környezetben. Így megeshet, hogy fennmaradnak azok a káros gyakorlatok, melyek során a termék életciklusának környezeti terhelését a fő piacon kívülre helyezik át. Azaz bizonyos hulladékoktól a fejlett országok úgy szabadulnak meg, hogy egyszerűen a fejlődő országokban helyezik el azokat.
Hiszen a körforgásos gazdaság így járulhat csak hozzá a fenntartható fejlődéshez valóban, globális szinten.
A cikk szerzője: Papp Helga
Idehaza több vállalkozás önállóan is azon gondolkodik, miként lehet a fenntarthatóság jegyében fejleszteni, aminek egyértelmű alapja a magyar innovációs készség.
A 20K22 önkénteseit az előző választáson zavarkeltéssel is megbízhatták a szavazatszámlálás mellett.
