Az ukrajnai háború miatt Lengyelországban érezhetően nőtt az energiahiány. A háztartások is megérzik, emiatt kivirágzott az illegális szénbányászat, továbbá elkezdődött a szemét égetése, abban az országban amely nem a levegő tisztaságáról híres.
A Bloomberg bemutat egy lengyel taxist, aki feladta eddigi tevékenységét, és inkább szénbányászatba fogott, mégpedig feketén. Állítólag jobban kijön belőle. Egy négyfős brigádban dolgoznak, amit egy három éves tapasztalattal rendelkező bányász irányít. A gödör, amelyen dolgoztak, körülbelül 3 méter mély volt, a két ásással megbízott férfi falétra segítségével jutott le a gödörbe. A zsákokba töltik a szenet, és innen szállítják. Ahogy a taxis mondja, a bányászattal nem csak jó pénzt keres, de segít Lengyelországnak szó szerint „kiásni magát” az elmúlt évtizedek legrosszabb energiaválságából.
Otthona körül, az alsó-sziléziai Walbrzych városában, a szén mindössze egy méterrel fekszik a felszín alatt. Egy négyfős csapat egy óra alatt egy tonnát is fel tud tárni, így
fejenként 1000 zlotyt (87 ezer forintot) kereshetnek félnapi illegális bányászmunkával.
Egy egész nap alatt annyit, mint más egy hét alatt keres Lengyelországban.
Az orosz energiaexport akadályozása miatt világszerte újjáélednek a legszennyezőbb üzemanyagok. Ez még inkább érvényes Lengyelországra, mert aránytalanul sok háztartás fűtése függ még mindig a széntől, és a hiányt a kormány nehezen tudja kezelni.
Az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankciói miatt, ahogy már korábban megírtuk, leállt a szénimport Lengyelországba, pedig a lengyel otthonok 37 százaléka használta fűtésre a szenet.
A 38 milliós ország adja az Európai Unió szénnel fűtő háztartásainak 77 százalékát.
A szénkészletek lassan elfogynak, a hőmérséklet pedig csökken, és a varsói kormánynak kellene gondoskodni a szénről, az önkormányzatoknak pedig az elosztásról. Ez ellentmond Andrzej Duda lengyel elnök szavainak, aki arról biztosította országa lakosságát, hogy Lengyelországnak kétszáz évre elegendő szene van.
Walbrzych lakosai vagy Csehországba utaznak szénért, vagy illegális bányászatot folytatnak. A százezer lakosú város gazdasága két évszázadon át a szénbányászatra támaszkodott 2000-ig, egészen az utolsó hivatalos gödör bezárásáig. Ennek az iparágnak a hanyatlása következtében több ezer ember veszítette el állását.
Az illegális bányászat tehát nem új keletű, inkább nevezzük visszatérő tevékenységnek. A környező városokban és falvakban 12 százalékos a munkanélküliség, így a pénzkereseti lehetőség csábító lehet azoknak, akinek még megvan a maradék szaktudásuk.
Úgynevezett „szegénygödrök” keletkeznek a mezőkön és az erdőkben, sőt már Walbrzych külterületének kis magánkertjeit is tarkítják. Az egyik lakos úgy nyilatkozott az illegális bányászatról, hogy egyeseknek pénzre van szükségük, míg másoknak szénre.
A város eközben járőröket küld ki, hogy ellenőrizze azokat a helyeket, amelyekről tudják, hogy népszerűek a bányászok körében. A hivatalnak pedig több pénzt kell költenie a homokra, amivel betöltik ezeket az úgynevezett „szegénygödröket.”
Az emberek a saját kezükbe vették a dolgokat. Nem csak a szenet bányásszák titokban, de egyesek szemétégetésbe is fogtak, ami rontja a levegő minőségét egy olyan országban, aminek három legnagyobb városa – Varsó, Krakkó és Wrocław – ebben a hónapban bekerült a világ tíz legszennyezettebb városa közé.
Az Európai Unió 50 legszennyezettebb városa között tavaly több mint 20 lengyel település szerepelt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint.
A 38 milliós országban évente több mint 40 000 idő előtti haláleset is a légszennyezéssel függ össze.
A szűkös készletek a lengyeleket arra kényszerítik, hogy alternatívákat keressenek égetésre – beleértve a háztartási hulladékot is, ami beláthatatlan következményekkel járhat a levegőminőség további romlását tekintve.
A lengyel kormány ideiglenesen felfüggesztette a szén minőségellenőrzését, és a hőmérséklet csökkenésével védőmaszkok kiosztását fontolgatja. A múlt hónapban Jaroslaw Kaczynski elnök azt javasolta híveinek, hogy tegyenek meg mindent, hogy melegben maradjanak. A dél-lengyelországi Nowy Targban azt mondta, hogy „szinte mindent el kell égetni, kivéve a gumikat és a hasonlóan káros dolgokat”.
Egyes önkormányzatok enyhítettek az elmúlt években bevezetett környezetvédelmi korlátozásokon. A krakkói Malopolska regionális közgyűlés lehetővé tette, hogy 2024 elejéig bármit elégethessenek, lignitet, fát, tőzeget, gabonát vagy akár éghető (nem súlyosan szennyező) szemetet.
Más önkormányzatok már jelezték, hogy kevesebb szemetet gyűjtöttek, mint az előző év azonos időszakában.
Különösen, ha olyan anyagokról van szó, amelyek legalább elméletileg alkalmasak lennének égetésre, mint például a papír, a karton és a csomagolás.
A hulladékgazdálkodási cégeket képviselő iparági csoport nyilatkozata szerint még korai lenne következtetéseket levonni a szemétmennyiség csökkenéséből. Szerintük ennek a fogyasztás visszaesése, nem pedig az illegális égetésre való felhasználás lehet az elsődleges oka.
A krakkói rendőrség még a Covid járvány előtt megkezdte a drónok bevetését, és kamerákkal kezdték felülről ellenőrizni a kéményeket, nincs-e jele annak, hogy a háztartások illegálisan szemetet égetnek. Persze a lengyeleknek a szmoggal kapcsolatos tapasztalatai nem olyan mértékűek, mint a Balkán egyes részein, például Bosznia-Hercegovinában.
Egyes felmérések szerint az emberek mindenesetre most félnek a hideg téltől, és mindent összegyűjtenek, ami elégethető, mivel a háztartások 60 százaléknak egész egyszerűen a viszonylag tehetős Lengyelországban sincsen elegendő szénkészlete a téli időszakra.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nyíltan beszélt erről az orosz külügyminiszter-helyettes.
Radoslaw Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva.
Rishi Sunak bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 2030-ig a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait.
Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint „veszélyesebbé vált a térségünk”.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
