Meglepő mutatóban is növeltük az előnyünket az uniós átlaghoz képest
Fenntarthatatlan modellt cseréltünk le, Magyarország az innováció élvonalába került.
Az összes érdekelt fél közös együttműködése hozzásegítené Magyarországot ahhoz, hogy az innovatív kkv-k, illetve startupok a következő években 30 ezer magas hozzáadott értéket termelő munkahelyet teremtsenek, ami akár 1,3 milliárd eurónyi, azaz közel 500 milliárd forintnyi helyi piacot generálhatna.
Halaska Gábor írása a Makronómon.
Mint jól tudjuk, a globális gazdaság rengeteg kihívással küzd: az infláció növekedése, a járvány friss hullámából történő kilábalás bizonytalan volta (főleg Ázsiában), továbbá ott van az ukrajnai háború és a döcögősen haladó, nagy kockázatokat jelentő európai energetikai átállás. A legtöbb akadémikus és agytröszt egyetért abban, hogy a makrogazdasági feltételek hosszabb, kihívásokkal teli időszak elé néznek – állapítja meg bevezetőjében a neves tanácsadó vállalat, a McKinsey & Company néhány napja közzétett elemzése.
A tanulmány készítői megjegyzik a régi startup-szállóigét: a gyémántok mindig nagy nyomás alatt születnek meg. Azaz a világ számos óriási innovációja, újabban startup sikere, a gazdasági visszaesések idején születik és épül fel. Ugyanis nyilvánvalóan a kihívásokkal teli idők arra kényszerítik a vállalkozókat, hogy kockázatot vállaljanak és innovatív üzleti modelleket teszteljenek.
A lassú mozgású vállalatok a gazdasági visszaesés idején általában visszavonulnak, visszahúzódnak, míg
Különösen az induló vállalkozások előtt, amelyek sikerei a nemzetgazdaságuk javát szolgálják. Egy olyan időszakban, amikor sok kormány reméli, hogy enyhíteni tudja egy esetleges lassulás hatását, a virágzó startup-ökoszisztéma katalizálása lehet az egyik legígéretesebb út – állapítja meg a tanulmány.
A magyar startup ökoszisztéma mai helyzete
A McKinsey a Dealroom nevű, a startup vállalkozásokról és kockázati tőke (Venture Capital, VC) tevékenységéről szóló globális információszolgáltatót idézi. Ennek adatai szerint Magyarországon jelenleg mintegy 2900 startupvállalkozás működik; ezek együttesen jelenleg mintegy 10-15 000 embert foglalkoztatnak, és eddig összesen több mint 1,4 milliárd eurónyi tőkefinanszírozást vontak be. Ez a mai, relatíve erős forintárfolyam mellett számolva is mintegy 530 milliárd forintot ad ki.
A McKinsey szakértői kiemelik, hogy Magyarország gazdaságának számos erőssége van, például a tudományos innováció kultúrája, az innovatív tehetségek és a nagy európai piacok közelsége. “Mindezek az erősségek hozzájárulhatnak egy virágzó startup-ökoszisztéma kialakításához. Ha ezeket más országok legjobb gyakorlataival kombinálnánk, akkor ez Magyarországnak valódi lehetőséget adna gazdasága rugalmasságának és versenyképességének növelésére” – fejti ki a friss tanulmány.
A magyar startup-ökoszisztéma lehetőségeinek azonosítása érdekében a neves elemzőcég összehasonlította a magyarországi startup-ökoszisztéma legfontosabb mutatóit (beleértve az értékteremtést, a finanszírozást és az egy főre jutó startupok számát) az európai, közel-keleti és afrikai sikeres ökoszisztémákéval.
Ez az összehasonlítás szinte minden dimenzióban javulási lehetőségeket tárt fel. (Lásd erről az 1. ábrát).
A fenti táblázatban a kutatók a közép- és kelet-európai régió más országait is összehasonlították a tehetség, a finanszírozás és a korai fázisú induló vállalkozások tevékenysége, adatai alapján.
A szakértők arra jutottak, hogy – úgy tűnik – Magyarország számos olyan dologban, amelyet általában a sikeres induló vállalkozások életciklusának alapjának tekintenek, a régió egészével egy szinten van.
A többi kelet-közép-európai országéhoz hasonló számú induló vállalkozást hoz létre, az elérhető kockázati tőke finanszírozás tekintetében a Cseh Köztársasággal és Lengyelországgal egy szinten van (becslések szerint 40-80 euró/fős adat adódik), és nagyrészt hasonló tehetségekkel rendelkezik.
Mi több,
– a teljes munkaerő 3,6 százaléka, szemben a Kelet-Közép Európa régió egészének 2,8 százalékos átlagával.
A startup-ökoszisztéma egészségét azonban általában a sikeres, nagy értékű exitek (egy startup felvásárlása vagy tőzsdei bevezetése) alapján mérik, mind számban, mind értékben.
A teljesítményértékelés azonban kimutatta, hogy a közép- és kelet-európai régióban a Cseh Köztársaság és Lengyelország startup-ökoszisztémája hozta létre a legtöbb úgynevezett unikornist: négyet, illetve 11-et. (Az unikornis olyan nagyra nőtt startup, illetve scaleup, amelyiknek piaci értéke meghaladja az egymilliárd dollárt.) Magyarország azonban eddig csak egy ilyet termelt ki, a LogMeIn-t. (Erről is érdemes az 1. ábra adatait megnézni.)
Tekintettel a nagy értékű exitek vagy akár a nagyobb startupok relatíve alacsony számára, a feltörekvő magyar vállalkozók kevesebb érdemi példával rendelkeznek tehát, mind a befektetői oldalon, mind az induló, illetve feltörekvő, gyorsan növekvő nagyobb innovatív vállalkozások (az említett scaleupok) felől nézve.
Az észtek és a románok erősek
Különösen Észtország és legutóbb Románia tudott globális szinten is jól látható sikereket építeni, azaz nemzetközileg sikeres unikornisokat kitermelni. Észtország esetében a Skype, 8,5 milliárd dolláros kivásárlási értékkel tűnt ki, még anno 2011-ben; Románia esetében az UiPath, 31 milliárd dolláros IPO-értékeléssel tűnt ki 2021-ben. (Az IPO (initial public offering) tőzsdei bevezetéssel egybekötött, nyilvános részvénykibocsátást jelent.) Magyarországon – bár sok kisebb sikerünk bőven akadt, tény, hogy az elmúlt öt évben nem volt hasonló nagyságrendű exit – vonnak konklúziót első körben a tanulmány készítői.
(Címlapfotó:123rf.com)