Kidurrant a brüsszeli ígéretlufi: az orosz zárolt vagyont nem kobozzák el, hogy Ukrajnának adják. De a B-terv is csak erősen csonkolt változatban valósítható meg, így Kijevbe a milliárdok helyett csupán aprópénz érkezik.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
A háború kezdete óta megy a tanakodás, miként lehetne az orosz zárolt állami vagyont Ukrajna újjáépítésére vagy fegyverzésére fordítani. Miután minden ötlet elakadt a nemzetközi jog labirintusában, a G7-ek visszatértek a kályhához, és elölről kezdték a tépelődést, miközben már az Egyesült Államok és Brüsszel is összevissza beszélt az ügyben.
Míg az USA az egész zárolt összeget, mintegy 200 milliárd dollárt átjátszaná Ukrajnának, az Európai Unió óvatosabb eljárást javasolt. Igaza van, a hatalmas vagyonból ugyanis 180 milliárd euró a belga székhelyű Euroclear vagyonkezelőnél hever, így egy esetleges elkobzás jogi következményei az EU-t érintenék elsősorban.
A történet végül egy új, pár hete még viszonylag kivitelezhetőnek tűnő terv lett. Az Európai Unió az Euroclear orosz pénzből szerzett nyereségére vetett volna ki (konszenzusos, gyakorlatilag százszázalékos) adót, és ezt a 4–5 milliárd eurónyi összeget utalta volna át Ukrajnának, illetve fordította volna fegyvervásárlásra. A végén azonban ebből sem lett semmi. Az Euroclear az utolsó pillanatban jelezte, hogy súlyos kifogásai vannak a tervvel kapcsolatban, amely – ha ilyen formában megvalósul –, a bizalomvesztés miatt akár az intézmény végét is jelentheti, nem beszélve az euróra, mint biztonságos valutára mért csapásról.
Ezt is ajánljuk a témában
A legnagyobb orosz állami vagyont kezelő értéktár, a belga Euroclear reményét fejezte ki, hogy a döntéshozók racionálisan gondolkodnak, és nem ugranak fejest a kisajátítási tervbe. Ha mégis, az teljesen alááshatja az euróba és általában Európába vetett bizalmat.
Az eredeti terv szerint Kijev megkapta volna az elmúlt két éves Euroclear-nyereséget. Ezzel szemben kiderült:
Brüsszel csupán a 2024. február 15. után keletkező bevételeket utalja át, vagyis csak attól a naptól él a segélyezés ezen formája, amikor az Európai Tanács elfogadta a jogszabályt.
Minden más összeg az Euroclearnél marad – saját használatra.
Kijev – amely az elmúlt két esztendőben folyamatosan a zárolt orosz állami vagyon teljes elkobzását követelte a Nyugattól – érthetően méregbe gurult a döntés hallatán. Nem csoda, az ország lélegeztetőgépen tartásához ez az összeg csepp lesz a tengerben, de ha fegyvert akarnak belőle vásárolni, az a szállítmány sem fog számottevően változtani semmin. Így, hogy nem kapják meg a fagyasztott pénzből származó 2022-es és 2023-as nyereséget, tulajdonképpen meg kellene várniuk a jövő év elejét, hogy komolyabb összeghez jussanak az Eurocleartől.
Az alapkezelő többször hangoztatta – indoklásával pedig az Európai Bizottság is egyetértett –, hogy
az 5 milliárdos nyereséget nem osztja szét a részvényesek között, hanem külön csoportosítva biztonsági pufferként használja, amelyből az Oroszországban és nemzetközi bíróságokon ellene indított perek költségeit, illetve az esetleges kártérítési összegeket biztosítja.
Szüksége is van rá: jelen pillanatban 94 jogi eljárás van folyamatban ellene, amelyet oroszok indítottak annak érdekében, hogy visszaköveteljék európai befektetésüket és nyereségüket attól a vállalattól, amelyben megbíztak, és ahová befektettek.
Ukrajna természetesen nem fogadja el ezt az érvelést. Denisz Maljuska igazságügyi miniszter elhibázott döntést emlegetett Brüsszelben, hangsúlyozva, hogy az 5 milliárd euró aránytalanul sok egy puffer feltöltéséhez, különös tekintettel arra, hogy az Euroclear eddig „csupán” 34 millió eurós bevételkiesésről számolt be az ukrajnai háború közvetlen következményeként.
Kijev tehát változatlanul követeli a visszamenőleges elkobzást és kifizetést, ám próbálkozása nem fog sikerrel járni: az Európai Bizottság minden előzetes kommunikáció ellenére a józan észre és a jogászokra hallgatott, akiknek egyöntetű véleménye szerint a jogszabály elfogadása előtti, visszamenőleges lefoglalás „jogi aknamező” lenne Brüsszel és az Euroclear számára.
***
Kapcsolódó:
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Központ Bank óva inti Brüsszelt attól, hogy a tagállamokban zárolt orosz vagyonból egy centet is kérjen azért, hogy Ukrajnának küldhesse.
Fotó: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko
Oroszország nem nézi tétlenül, amint zárolt vagyonát átutalják Ukrajnának.
A magyar miniszterelnök volt az első, őt követte a brit külügyminiszter és a lengyel elnök is, a vége pedig az lehet, hogy egész Európa megosztottá válik Ukrajna kérdésében.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség, és visszaüt-e a republikánusokra a szavazóik körében megosztó döntés.
Douglas McGregor szerint elkerülhetetlen az ukránok veresége, ezután pedig a szomszédokhoz csatolhatnak területeket a történelmi szálakat figyelembe véve. A románokat viszont kifelejtette az egyébként teljesen képtelen forgatókönyvéből.
Bár a fogadkozások egyre hangosabbak, a valóságban semmi jele annak, hogy a G7-ek tagjaként a britek egy centet is el akarnának venni a náluk zárolt orosz vagyonból. Ukrajna eközben havonta megköszöni a szándékot, bízva abban, hogy egyszer tényleg lát majd pénzt is. Úgy tűnik, nem fog.
Figyelmen kívül hagyva a washingtoni nyomást, a kancellár Pekingnek udvarol a brüsszeli lap szerint.
Kristi Noem republikánus kormányzó életrajzi könyvében részletesen elmeséli, miként lőtte le az engedetlen családi kutyájukat.
De az magához Dobrevhez is méltatlan, ha erre az a válasz, hogy egy emberként tagadják el Magyar jelentőségét.
