Iskolarendszer a határon

2011. november 30. 12:28

Ha valóban fel akarunk zárkózni a legfejlettebb gazdaságú országok közé, akkor a „reménytelenebb esetnek” látszó fiatalokat is fejlesztenünk kell.

2011. november 30. 12:28
Bartus Gábor
Komment.hu

„A szelektáló iskolarendszer nem kedvez a társadalmi mobilitásnak. A magyar iskolarendszer nem neoliberális, hanem neofeudális, ahol a tanulási esélyeket és a tanulási teljesítményt a családi háttér határozza meg. Egy jó iskolarendszer az otthonról hozott különbségeket csökkenti, a magyar még növeli is. A hazai iskolarendszer - azon országok között, amelyek részt vesznek a PISA-felmérésben - a legszelektívebb, sehol máshol nem válogatják ennyire gazdasági-társadalmi körülményeik szerint a diákokat.

Ebből a szelektivitás csökkentésének követelménye következne, de a köznevelési törvényjavaslat ezt a lépést csak az általános iskolák esetében célozza meg, a középiskolákban nem, ráadásul olyan módosító javaslat is született, amely egy egységes középiskolai felvételi rendszerrel a szelektálást kötelezően elő is írná. Úgy tűnik, attól a visszahúzó közhelytől, hogy a kiváló diákok képességeinek kiteljesítéséhez a tanulókat kimazsolázó elitiskolákra van szükség középfokon, a könyvtárnyi szakirodalmi bizonyíték ellenére sem sikerült megszabadulnunk, a politika pedig itt nem meri a nem ortodox megoldást felvállalni. Pedig az alap- és középfokú oktatás szelektivitásának csökkentése egyébként nem szünteti meg az elitképzést, mert annak helye a tudásalapú társadalmakban már nem a gimnázium, hanem az egyetem, annak is elsősorban a magiszter- és doktori képzési fokozata. (...)

Mindeközben nem szabadna megfeledkezni arról sem, hogy távlatilag érdemes lenne a mindenkit a középfokú végzettségig eljuttató iskolarendszert célként kitűzni. Mert bár nincs szigorú lineáris összefüggés az egyes országokban átlagosan iskolában töltött évek száma és a gazdasági eredményesség között, ökölszabályként  mégis adódik, hogy az iskolában töltött évek számát eggyel megemelve mintegy 7%-os GDP-növekedést lehetne elérni. Az iskolázottság növelése nemcsak az adott személy hozzájárulását növeli a gazdasági fejlődésben: minden két év, amelyet a későbbi édesanyák korábban iskolában töltöttek, átlagosan egy évnyi fejlődési előnyt jelent serdülőkorú gyermekeik számára - az oktatási befektetés tehát megsokszorozódik. Az nyilvánvaló, hogy kényelmesebb csak az eleve okosabbakat tanítani, de ne a kényelem maximalizálása legyen a célunk (a szerző itt kénytelen bevallani, hogy most, amikor 250 fős kurzusai vannak, némi nosztalgiával gondol az oktatói pályájának kezdetére jellemző 10-15 fős csoportjaira), főleg azért ne, mert ezzel a társadalom tudásszintje nem emelhető a kellő mértékben. Ha valóban fel akarunk zárkózni a legfejlettebb gazdaságú országok közé, akkor a »reménytelenebb esetnek« látszó fiatalokat is fejlesztenünk kell. Higgyük el, hogy nincs tehetségtelen gyermek - legfeljebb csak impotens iskolarendszer.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sky.net
2011. november 30. 16:11
a fasori ból is azért jött elő a xx századot meghatározó műszaki természettudományos generáció ...mert a tanár urak főleg a hebegős reménytelen idióták felzárkóztatásával vacakoltak ... na menj a picsába seggfej a tömegképzés (iparszerű kínlódás az átlagossal) és az elitképzés ... ez nem konkurense egymásnak ahogy azt a büdöslibsije szeretné ha hinnék ... ezek normális esetben párhozamosan futnak ld aranymosás ki kell emelni, el kell különíteni az aranyat , bár az utat sima kőből építik és azmeg úgy helyes
Ipolypart
2011. november 30. 14:41
Hiányolom a cikkben a tanárok fikázását, tudniillik, mindenki tehetséges,csak meg kell találni miben és ezek a "kontraszelektált "tanárok nem tudják kibányászni. A cikk írója a példa arra tehetségtelenül is viheti valamire az ember.
narmer
2011. november 30. 13:55
Hogy nincs tehetségtelen gyerek? Hol él ez? Annyi taníthatatlan ,síkhülye és buta szaladgál szabadon ,akiknek már a szülei is síkhülyék és buták voltak. vö. paszulylevesért szavazók tömege.
wartog
2011. november 30. 13:46
eléggé sok cigányt ismertem és ismerek most is néhányat.Pár alapvetést próbáltam feszegetni, kifejezetten kíváncsiságból, vajon a lexika hiányzik csupán vagy mi a dörgés, de úgy hülyék ahogy vannak.Az óindiai kasztrendszer nem véletlenül alakult ki.Az ember lelke nem tabula rasa, amire bármit írni lehet.Ha homályos mint a lehányt tükör, próbálkozhatsz te amivel akarsz, csak hülye marad.(Pavlov-Rubinstein)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!