Megéri a fiatal munkavállalók munkahelyigényét az oktatási idő növelésével mérsékelni?
„Érdemes elgondolkodni politikusoknak, gazdaságpolitikusoknak, oktatáspolitikusoknak egyaránt, célszerűek az Európai Unió döntéshozóinak elképzelései, miszerint 2020-ra az unió egészében »el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.« A tagországok mindegyikében a gazdaság ugyanakkora összlétszámot (legfeljebb más-más arányban) igényel? Aligha.
A társadalom igényei és az uniós elvárások formális változtatással is közelíthetők egymáshoz. Ha a középfokú képzés befejezése után a munkahelytől elkülönülő, akkreditált oktatási intézményben végzett összes képzés felsőfokúként kerül kihirdetésre, akkor a jogi deklaráció alapján a felsőfokú végzettek létszáma és aránya nő, a cél elérhető. Eddig is számos szakmai képzésnél elvárták a középfokú végzettséget, de a szakképzést nem sorolták a felsőfokú végzettség körébe. Megtehető. Az újonnan bevezetett felsőfokú szakképzést nagyobbrészt felsőfokú intézmények végzik, ráadásul úgy, hogy a bolognai-rendszer hasonló irányú alapképzésében is szereplő azonos tantárgyakkal összevonva oktatják. A felsőfokú szakképzésben megszerzett kreditek a felsőfokú alapképzésben beszámíthatók. Már az elnevezés is, de a felsőfokú alapképzés és a felsőfokú szakképzés részbeni tematikai és tantárgyi átfedése tartalmi megközelítés alapján lehetővé teszi a felsőfokú szakképzésben végzettek felsőfokú végzettségűek közé sorolását. Egy tagország a gazdaság igényét is figyelembe véve így teljesítheti az unió elvárását. A megoldás a felsőfokú képzés kiterjesztése és újraértelmezése lett, ami lehet, hogy nem elegáns, de célszerű. (...)
Természetesen a 40 százalékos kötelezettségre hivatkozva a tudományegyetemek mesterszakán végzettek száma is növelhető. De nem lesz súlyos társadalmi konfliktus forrása, ha a társadalom és a gazdaság foglalkoztatási igényét figyelmen kívül hagyva olyan tudományágakban, egy-egy tudományágban olyan szakokon bővül a hallgatói létszám, hogy a felsőfokú egyetemi végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma emelkedik? Megéri a fiatal (18-25 év közötti) munkavállalók munkahelyigényét az oktatási idő növelésével mérsékelni?”
„Ez egy teljesen észszerű dolog” – mondta Ohio állam republikánus szenátora. „Magyarország hozott néhány okos döntést az oktatáspolitika terén, amelyekből az USA is tanulhatna. Köszönöm, szenátor úr” – reagált Orbán Balázs.
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
Beszédes rangsort posztolt az Európai Bizottság az Unió gazdasági helyzetéről.
A miniszterelnök szerint a béke melletti érvelés egyben jól felfogott anyagi, gazdasági érdek is.
Egy felmérés szerint minél erőteljesebb világszerte az LMBTQ-kampány, annál több a zaklatás és erőszak a közösség tagjai ellen.
Majd beült Márki-Zay székébe? Hol volt ez a nagy szeretet?
Mi várható még a kampányban? Hat-e a magyar választásra a Fico-merénylet? Kinek köszönheti a baloldal Magyar Pétert? Itt a Mandiner Reakció, ezúttal Sopronból.
