A szabad piac az igazi „gyorsítósáv”

„Mint minden apró (bár hazai viszonyok között értékelendő) szabadság, természetesen ez a nagyvonalú kivásárlási lehetőség is hazugság, hiszen egyrészt csak a tehetősebbek élhetnek vele, másrészt csak a lényeget nem érinti. A lényeg pedig az, hogy nemcsak egy-két VIP-osztályt, hanem az egész eü-rendszer finanszírozását kell privát alapokra helyezni. Jó kezdet, de nem az a cél, hogy kisebb-nagyobb szabadkereskedelmi oázisok jöjjenek létre az államszocialista sivatagban. Az is egy út, de ma már kevés.

Az igazi megoldás az, ha a gyógyítás, a segítés, a figyelem és törődés motívumát végre morális alapra helyezzük: az anyagi érdekeltségére. A profit-motívumra. Elég volt a nővér hangulatától, altruizmusától való függésből. Dönthessen mindenki: privát vagy közkórházra, privát vagy önkormányzati orvosra, ellátásra költi a pénzét? Ne csak a tehetősek hagyhassák ott az eddigi eü-rendszert, hanem mindenki, aki kész lemondani a kollektivista »kockázatközösségről«, ill. annak járulék formájában történő finanszírozásáról. És igen, több-biztosítós modellt kell bevezetni. Mi mindannyian VIP-ek vagyunk.

Túl nagy a káosz az ágazatban (közkórházban privát háziorvos, kiszervezett rendelő, privátim használt állami infrastruktúra), túl sok ember méltósága és szabadsága sérül a rendszerben, túl feudálisak a viszonyok ahhoz, hogy ne törjük meg ezt az eü-hatalmat. Azzal, hogy versenyre kényszerítjük.”