Jönnek az új nihilisták

„»25 év alatt nem haladt semerre az ország« – hazudta a Közfelháborodás Napjának egyik budapesti szervezője, Nemes Balázs, mire sokan kiakadtak, hogyan lehet már ilyet állítani, meg eleve, hogyan képzelik ezek a fiatalemberek elmúlt negyedszázadunk kiiktatását, és ha erre van válaszuk, akkor nyilván azt is meg tudják mondani, mi lenne a kibontakozás útja, az új negyedszázad magalapozásának némely alapelve.

Én kérek elnézést, hogy ilyet elvárok Nemestől és szervező, felszólaló, CCCP-s pólós társaitól.

Természetesen semmi ilyen válasszal nem szolgálnak, sőt, még mi érezzük magunkat rosszul, ha ilyesféle elvárásokat támasztanának feléjük. A nyílt színi elmúlthuszonötévezés óta mindenesetre megkezdődött a maszatolás: aki az ilyet kifogásolja, az vagy csak bukott expolitikus lehet (mert Kuncze Gábor is köztük volt, az ATV-n), vagy pozícióit féltő, mai inkompetens ellenzéki politikus, esetleg DK-t és elmúlthuszonötévet kiszolgáló újságíró (mert Mihancsik Zsófia a Galamuson igen pontos látleletét adta ennek a dermesztő, újbalos Kossuth téri performansznak).

Pedig aki ilyen izét szervez közfelháborodás címén, az azért előbb kicsit nézzen már magába. Nem tudom, miért számít annyira valóságtól elrugaszkodott, irreális igénynek, hogy egy tüntető a) tudjon szervezni, b) tömegeket, rendőrséget kezelni, c) tudjon beszélni, d) legyen mondanivalója, azon túl, hogy »nem!«, végül e) ha lehet, véletlenül se legyen rajta CCCP-póló, merthogy sok millió meggyilkolt ember lelke szárad azon a pólón. (...)

Rohamosan terjed a semmilyen értéket nem valló, semmilyen eszmét nem ismerő, politikai gondolatban nem bízó generációs nihilizmus. Ennek egyik kulturális lecsapódása az az új magyar film, amelynek kapcsán az amúgy színvonalas baloldali blogon azt olvashatjuk: »…bele akarnak kényszeríteni bennünket az inges, nyakkendős, kiskosztümös valóságba. Amitől így, harminc felé is hideg ráz minket. És hisztériázva adjuk tudtukra, hogy mi akkor is elvisszük a lyukas pólónk, és csak azért is abban leszünk kinn, ha fene, fenét eszik is.«

Pedig lehet, hogy ez kéne, drága fiatalok: kevesebb magyar művészfilmet nézni, eldobni a lyukas pólót, felvenni az inget és kiskosztümöt, felnőni, dolgozni, elkezdeni racionálisan gondolkodni, felelősséget vállalni. Utána szívesen döntök veletek rendszert.

Addig, sajna, csak arc és identitás nélküli csorda vagytok, nem szabad emberek.”