Bruegel korát idézi meg a Szépművészeti

2012. július 24. 14:39

Pieter Bruegel és kora – Németalföldi rajzok a 16.századból címmel nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban – de az, aki még nem ismeri a németalföldi festészetet, nem itt fogja megkedvelni. Egy-egy műremek miatt viszont érdemes ellátogatni a szerény kiállításra. Máté Enikő írása.

2012. július 24. 14:39

A Szépművészeti 13.-17. századi rajzokat bemutató kiállítása a múzeum egyik kistermében kapott helyet, és bár Pieter Bruegel meglehetősen alulreprezentált, viszont fiától, id. Jan Bruegheltől tényleg láthatunk négy rajzot. A tárlat központi témája alapvetően a tájképábrázolás bemutatása, amely jelentős változásokon esett át a 16. században. Ennek fejlődését követhetjük nyomon a közönség számára kevésbé ismert művészek alkotásain. A tárlaton bemutatott összes mű a németalföldi művészek kiszakadását mutatja be a késő gótikát jellemző aprólékos, részletgazdag ábrázolásmódból. Az északi mesterek az itáliai reneszánsz és manierista eszmékkel egyesülve egy szabad és új látásmódot hoztak létre. Az újra felfedezett ókor esztétikája háttérbe szorítja a korábbi, merev, vallásos ábrázolást; a művészek Itália vonzalmának engedve szabadon, a szabadban, a szigorú szabályok alól mentesülve alkottak: a pillanatnyi benyomást rögzítve ötvözték a tájképet a falusi életképekkel.

Ennek kiváló mestere volt id. Jan Brueghel, aki a valóságot a maga keserű és gyakran szatirikus mivoltában ábrázolta. Képei sokalakos kompozíciók, amelyek jól szerkesztett, geometrikus formák alapján épülnek fel. A kétezer forintos jegyár melletti csalódást teljesen feledteti Brueghel Téli táj utazókkal című képe (lásd a nyitóképet), amelyről csak úgy süt, hogy egy műremekkel van dolgunk. Önkéntelenül is a kép részesévé válunk és érzelmek sokaságát indítja el bennünk. Már ezért az egy képért érdemes venni a fáradságot és ellátogatni a múzeumba, még akkor is, ha egyébként „csak” rajzokról van szó.

A kiállított grafikák között nem csak útirajzok, gyorsan felvázolt paraszti életképek  vannak: találunk köztük portét, kosztümtervet avagy modellókat (előrajzok egy további műtermi kompozícióhoz, mely a megrendelő számára kis méretben mutatta be az elképzelt festményt, illetve szőnyegtervet, hiszen a 16. században Brüsszel volt a faliszőnyeg-készítés központja). Erre kiváló példa Bernaert van Orley Vadászat című rajza, ami szőnyegtervnek indult, de részletgazdagságával, művészi megformálásával korhű betekintést nyújt az akkori tehetősek mindennapjaiba.

Ha túltesszük magunkat az állandó hajolgatáson, amit a rajzok kényelmetlen magassági elhelyezése okoz, érdekes, bár korántsem átfogó és kimerítő betekintést kapunk az antik romok és reneszánsz korabeli világi emberek megrajzolóinak világába. A kiállítás szeptember 16-ig látogatható.

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gregorius
2012. július 24. 23:25
A bécsi Albertinában van Európa egyik leggazdagabb grafikai anyaga, beleértve a németalföldieket is. Némi szervezéssel el lehetett volna talán érni azt, hogy néhány lapot kölcsönadjanak (no nem Dürer Nyusziját..). Akkor nem egy kisteremnyi anyag lenne, hanem olyan, amiért nem csak a különösen érdeklődők mennének be. A bécsiek egyébként idén inkább Klimt-tel vannak elfoglalva.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!