Év vége, év eleje az összegzések és előretekintések ideje: milyen új infokom megoldásokra kaptuk fel a fejünket az óévben, melyek lesznek az újesztendő befutó technológiái? Visszatekintve a 2010 utáni időkre, több ismétlődést látunk, egyesek meteoritként tűntek fel és el, másoktól szinte minden prognózisban vártuk az áttörést, ami a masszív jelenlét ellenére valahogy mégis elmaradt. De mi lesz 2016-ban, milyen újdonságokról mondjuk majd azt, hogy valóban meghatározzák az életünket?
2016. január 04. 11:30
p
0
0
0
Mentés
Mivel január 6-án kezdődik (és 9-ig tart) Las Vegasban a fogyasztói elektronika legnagyobb éves seregszemléje, a CES 2016, legaktuálisabb a szervezők várakozásait bemutatni, kiegészíteni máshol fontos „szereplőként” definiált, általuk viszont kifelejtett technológiákkal, például robotikával, mesterséges intelligenciával. Technológiák helyett egyébként inkább trendeket vázolnak fel, például, hogy a tervezőasztal és a fogyasztói termékké válás közötti idő továbbzsugorodik, az innováció hamarabb válik az átlagfogyasztó számára is hasznos programmá, rendszerré, készülékké.
Drónok mindenhol
2015 a drónok éve volt, és ne legyenek kétségeink, 3D nyomtatással és hagyományosabb technológiákkal, barkácsműhelyekben és high tech laborokban, 2016-ban sem lassulnak a fejlesztések. Valószínűleg személyszállításra alkalmas darabot is látunk majd, míg a megfelelő szabályozás egyre égetőbbé válik. Ugyanakkor a túlszabályozással is vigyázni kell, mert rendkívül negatív hatással lehet a vezető nélküli légi járművek további fejlődésére.
A drónok a robotika legsikeresebb alkalmazásainak egyike. Fantázia és valóság között kevés IT-területen tátong ekkora szakadék, csodákra idén se számítsunk, jó hír viszont, hogy az otthonokba szánt első közösségi robot, Jibo végre megérkezik rendeltetési helyére, lakásunkba. A kísérőnek, társnak és nem felszolgálásra kitalált Pepper úgyszintén. Irodáktól nagyáruházakig, több helyszínen felbukkanhat. A játékok, távjelenlét és háztartási berendezések frontján szintén – értékesítési számokban is kimutatható – komoly fejlődés várható.
Ha drónok, akkor robotika, ha robotika, akkor mesterséges intelligencia: 2015 a tanulóalgoritmusok, és a személyi asszisztensek (Siri, Now, Alexa, Cortona) éveként vonult be az MI-históriába. A trend folytatódik, okostelefonjaink mind több MI-alapú megoldással segítenek a mindennapokban, Watson és szuperszámítógép társai a big data előnyeit kihasználva serényen segédkeznek nagyléptékű problémák elemzésében.
Virtuális valóság és érzékelőtechnológiák
Kevés technológiát harangoztak be annyira egy évre, mint 2016-ra a virtuális valóságot (VR). A kistestvér kibővített valóság (AR) az elmúlt idők és a jelen egyik sikersztorija, VR-rel kiegészülve valóban a „következő nagy dobás” lehet, de emlékezzünk: az 1990-es években szintén valami hasonlót vártak a VR-től, aztán mégsem váltotta be a túlzott reményeket. Az Oculus és a Samsung sisakjai, a Microsoft HoloLense és egy sereg más eszköz viszont valóban elhozhatja a játékipar számára is üdvözítő áttörést. 2016 mindenképpen a teszt éve lesz. Ha a jóslatok beválnak, a VR a tartalom-előállítás újabb forradalmát indíthatja el, sőt, akár Hollywoodot is „átírhatja.” A tulajdonságaikat változtató, programozható, például 4D nyomtatott „okos anyagok” (hőre lágyuló műanyagok stb.) a kép- és kijelző-technológia közeljövőjét befolyásolhatják. (Talán a már-már mitikus grafénnel is készülnek idén tényleges alkalmazások.)
A szenzortechnológia kevésbé látványosan, de szintén töretlenül fejlődik: egyre „okosabbak”, egyre többet tudnak környezetükről az érzékelők és hálózataik. A „dolgok internete” (Internet of Things, IoT), közönséges tárgyak, berendezések adatgyűjtő képességgel és vezeték nélküli csatlakozással való felturbózása, gigászi hálózatba szervezése elképzelhetetlen lenne nélkülük. Legfőbb újdonság a „sima” tárgyak (kilincs, szék, kávéscsésze stb.) „okosítása” – ők főként arról informálnak, hogy mikor, mennyi ideig és a mely napszakban használtuk őket. Életünk számszerűsítésében segítenek.
Intelligens otthon az intelligens városban
Az intelligens otthon legalább negyedszázados koncepciója a „minden mindenhez kapcsolódik” trend és értelemszerűen az IoT, a végtelenbe tartó sávszélesség és a számítási felhő hatására lassan tényleg valóra válik. Az eszközök egymással és a felhasználóval is kommunikálnak, távolról „értekezhetünk” velük, irányíthatjuk őket. Lakásunk információtechnológiai ökoszisztémává alakul át, szerves egysége az „intelligens városnak.”
Az „intelligens város” kifejezés összekapcsolt digitális technológiákat, érzékelőkkel ellátott eszközöket és tárgyakat a növekvő lakossági igényeket és szükségleteket például adatalapú valósidejű információfeldolgozással kielégítve, tudatosan használó urbánus környezetekre vonatkozik. Az MIT Médialabor Várostudomány kezdeményezésében gőzerővel dolgoznak mindezeket támogató megoldásokon, miközben a földkerekség egyre több metropolisza „okosodik.”
Az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált, hogy végstádiumú betegek családtagjai azzal szembesültek, hogy haldokló szerettük olyan utolsó kívánsággal állt elő, amit lehetetlen volt teljesíteni.
Az iPhone-eladások visszaesése miatt csökkent a cég összbevétele, az almás headset pedig egyelőre nem hozta meg a várt sikert. Talán az Apple is érzékeli, hogy érdemes valami újat villantani.