A Guardian elemzéséből kiderül, hogyan gazdagították meg magukat és befektetőiket a vállalatok, miközben továbbra is folyamatosan emelik az árakat.
Ahogy az infláció márciusban új csúcsra szökött, a költségnövekedés igencsak megviselte a gazdaságot, felemésztette a legtöbb amerikai bérét, és továbbra is veszélyezteti az alacsony keresettel rendelkező polgárokat. Az USA legnagyobb vállalatai és részvényeseik azonban továbbra is nagy pénzeket kaszálnak.
Az egyik széles körben elfogadott narratíva szerint a vállalatok és a fogyasztók osztoznak az inflációs fájdalmakon – a The Guardian elemzése viszont a legnagyobb vállalatok pénzügyi jelentéseiről és eredménybeszámolóiról azt mutatja, hogy
akiknek gondot okoz a benzin, az élelmiszer és a lakhatás kifizetése is.
Az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet 100 amerikai vállalat bejelentését vizsgálta meg, eszerint a nettó nyereség átlagosan 49 százalékkal, egy esetben pedig 111 százalékkal nőtt.
Ezek a növekedések azzal magyarázhatóak, hogy a vállalatok magasabb árakkal terhelték a vásárlókat, és tíz kivételével mindegyikük hatalmas részvény-visszavásárlási programot hajtott végre, vagy növelte az osztalékot a befektetők gazdagodása érdekében.
A vállalatok vezetői részletesen beszámoltak arról, hogy
A The Guardian által elemzett vállalatok többsége esetében az árrés is javult.
Az adatokat vizsgáló közgazdászok szerint a nagy cégek nyerészkedése annál is inkább valóság, mivel a fogyasztók pénzügyi veszteségeket szenvednek el, miközben a vállalatok és részvényeseik sosem látott profitot zsebelnek be.
„Nyilvánvaló, hogy a vállalatok igyekeznek minden érezhető kellemetlenséget másokra hárítani. (...) Ezzel a legfelső, leggazdagabb osztályt szolgálják ki azok helyett, akiknek tisztességes bérekre és megfizethető termékekre lenne szükségük” – világított rá Krista Brown, az American Economic Liberties Project politikai elemzője.
A Hershey vállalatot – amely olyan népszerű márkák tulajdonosa, mint a Reese's, a KitKat és a Skinny Pop – tavalyi többszöri áremeléséről szóló híradások az infláció áldozataként mutatják be.
A vállalat pénzügyi adatait közelebbről megvizsgálva azonban a valóság ettől merőben eltérő: a Hershey nettó nyeresége 62 százalékkal ugrott meg 2019 és 2021 negyedik negyedéve között, működési árrése nőtt, és nemrég 200 millió dolláros részvény-visszavásárlással jutalmazta a részvényeseket.
Mégis, a vásárlók 2022-ben még többet fognak fizetni a csokikért, mivel a Hershey még magasabb profitra törekszik:
„az árképzés lesz az idei évben a fontos mozgatórugónk, és várhatóan a növekedésünk nagy részét ez adja majd”
– árulta el Michele Buck vezérigazgató a befektetőknek.
Hasonlóképpen, a Kroger egyik vezetője júniusban azzal nyugtatta a befektetőket, hogy „egy kis infláció mindig jót tesz az üzletnek”, míg a Hostess vezérigazgatója márciusban arról beszélt, hogy az emelkedő árak az egész gazdaságban „segítik” a nyereséget.
A világjárvány, a háború, az ellátási láncok szűk keresztmetszetei és a vállalatoknál hozott árképzési döntések egy zavaros helyzetet hoztak létre – állítja Lindsay Owens, a vállalatok nyereségét nyomon követő Groundwork Collaborative ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy a káosz elkendőzi a megkérdőjelezhető áremeléseket, és lehetővé teszi, hogy a vállalatokat „áldozatként” tüntessék fel.
„Ez a szürke, ködös időszak jelenleg kedvező a vállalatok számára, és erről hallani az eredménybeszámolóikban is” – mondta Owens. „Az infláció maga a lehetőség.”
A The Guardian megállapításai összhangban vannak az amerikai kereskedelmi minisztérium friss adataival, amelyek szerint a vállalati nyereség 35 százalékkal nőtt az elmúlt évben, sőt 1950 óta most a legmagasabb. Az infláció eközben márciusban éves szinten 8,5 százalékra emelkedett.
A brit lap összehasonlította a legutóbbi negyedév nyereségét a két évvel korábbi – járvány előtti – negyedévével. Az adatok nem tekinthetők véglegesnek, de megmutatják, hogy a vállalatok hogyan emelték az árakat, ezzel együtt pedig hogyan nyerészkednek a kialakult helyzeten. Az eredménybeszámolókban a vezetők nem titkolták stratégiájukat.
A gázárak emelkedésével párhuzamosan a Chevron 240 százalékos profitemelkedést ért el – ezzel a vállalat megdöntötte a tavalyi rekordját.
A Steel Dynamics nyeresége 809 százalékkal nőtt. A vállalatot nem érintette lényegesen az infláció, mivel a magasabb árak meghaladták a növekvő költségeket.
A műtrágyaóriás Nutrien nyeresége mintegy 1,2 milliárd dollárral nőtt a magasabb eladási áraknak köszönhetően, amelyek bőven ellensúlyozták a magasabb nyersanyagköltségeket és az alacsonyabb értékesítési volument. A Keurig-Dr Pepper jelentős árképzési intézkedései és termelékenysége sikeresen ellensúlyozta az inflációs költségeket, ami 83 százalékos profitugrást eredményezett.
Az elemzés szerint az olajjal, fával, gumival, hússal, búzával, acéllal és bányászattal foglalkozó nyersanyagipari vállalatoknál volt a legnagyobb profitnövekedés, míg az éttermek és kiskereskedők viszonylag kisebb javulást vagy veszteséget értek el. A nyersanyagár-emelkedések visszahatnak az ellátási láncban, és végül a fogyasztókat is érintik – jegyezte meg Martin Schmalz, az Oxfordi Egyetem közgazdásza.
Hozzátette, hogy a Guardian adatai objektíven mutatják, hogy
a magasabb árakat fizető fogyasztóktól a részvényesek és a befektetési cégek javára hatalmas „vagyonátcsoportosítás” történik.
A Hershey szóvivője hangsúlyozta, hogy a növekedés részben a mennyiségnek köszönhető, és a növekvő kereslet kielégítésére a nyereség nagy részét újra befektetik: „Ezekre a beruházásokra fordítjuk a készpénz legnagyobb részét” – mondta.
A pénzügyi megfigyelők különbözőképpen vélekednek arról, hogy a vállalatok nyerészkednek vagy csupán profitálnak. George Pearkes, a Bespoke Investment elemzője a Caterpillarra mutatott rá, amely 2019 és 2021 negyedik negyedéve között 958 százalékos profitnövekedést könyvelhetett el a volumennövekedés és az árrealizáció miatt. Az áremelkedések kiszűrésével a vállalat 2021-es negyedik negyedévi üzemi nyeresége valamivel a 2020-as 1,3 milliárd dollár alá eshetett.
A lakáspiac jól szemlélteti, hogy a vállalatok hogyan használták ki a kereslet és kínálat jelenlegi egyensúlytévesztését profitjuk növelésére.
Az elmúlt hónapokban az új építésű házak forrongó piaca sok amerikaitól zárta el a lehetőséget, mivel az átlagos eladási árak 500 ezer dollár fölé szöktek. A népszerű magyarázat az infláció, az ellátási lánc szorítása és az építőanyagköltségek.
A Boise Cascade fakitermelő cégnél a nyereség több mint 1100 százalékkal nőtt, amit nagyrészt a 2021-es árképzésnek köszönhet. A Home Depotnál és a Lowe's-nál a nyereség 38 százalékkal, illetve mintegy 2 milliárd dollárral nőtt – a volumen és az árképzés hajtotta az eladásokat, mivel
Különböző megfigyelők egy közös vonást figyelnek meg az ellátási láncban: a konszolidációt. Egyes becslések szerint a Home Depot és a Lowe's a faipar mintegy egyharmadát ellenőrzi. A Lennar és a PulteGroup az építőipari piac mintegy 11 százalékát ellenőrzi, bár ez a szám számos nagyvárosi régióban valószínűleg sokkal magasabb – állítja a The Guardian.
„Azok, akik piaci erővel rendelkeznek, tisztességes piaci érték feletti árakkal dolgozhatnak”
– mondta Brown.
A konszolidáció hatása mindenhol jelen van. A Procter & Gamble egyik vezetője a befektetők előtt megjegyezte, hogy a vállalat és a Kimberly Clark a pelenkapiac 70 százalékát ellenőrzi.
Hasonlóképpen a Hershey 30 vállalatának ellenőrzése alatt áll az édességpiac legalább 46 százaléka. Egyes termékeik ára valószínűleg kétszámjegyű mértékben nőtt, miközben a CPI-index szerint az édességek ára 7,6 százalékkal nőtt.
A koncentráció különösen hangsúlyos az árutermelő vállalatok körében, ez a probléma a gabonapiacon is megfigyelhető. Az inflációs adatok azt mutatják, hogy a kenyér és a gabonafélék ára 30 százalékkal, majd további 7 százalékkal nőtt 2019 és 2021 negyedik negyedéve között, míg a búza ára márciusban minden idők legmagasabbikát érte el, mivel a háború nagyrészt megsemmisítette az ukrán és az orosz termést.
Eközben négy nagy gabonatermelő ellenőrzi a piac mintegy 90 százalékát. Köztük van az Archer Daniels Midland, amelynek nyeresége 55 százalékkal ugrott meg, valamint a Bunge, amelynek nyeresége mintegy 280 millió dollárral nőtt. Három vállalat ellenőrzi a gabonapiac 73 százalékát.
A koncentráció ilyen szintje magasabb árakat eredményez – mondta Alex Turnbull, nyersanyagelemző. Bizonyos nyersanyagárakat a tőzsdék határoznak meg, ami Pearkes szerint nagymértékben megszünteti egyes vállalatok árképzési hatalmát. A nyersanyag-konszolidációt azonban az árképzés egy másik formája is erősítheti: az árak növelése a kínálat alacsonyan tartásával.
Ahogyan a PulteGroup alacsonyan tartotta a lakásépítések megkezdését, úgy
Az olajipari cégek vezetői, mint például Travis Stice, a Diamondback Energy vezérigazgatója, az iparág egyik konzultációján azt ígérték, hogy az elkövetkező években a termelést szinten tartják, "a hozamot és ezáltal a részvényeseket helyezve előtérbe".
Egyes vállalatok kevésbé közvetlen módon emelik az árakat: az alacsonyabb költségű termékek megszüntetésével. A Kohl's vezérigazgatója egy korábbi interjúban azt mondta, hogy az áruház a magasabb árkategóriájú márkákat – például Tommy Hilfigert – forgalmaz, így a nyereség 183 százalékkal nőtt, mivel ezek a termékek a Kohl's számára jövedelmezőbbek.
Hasonlóképpen a General Motors profitja 49 százalékkal nőtt a 2019 és 2021 között annak ellenére, hogy körülbelül egymillióval kevesebb járművet értékesített. A vállalat elmondta, hogy a korábbi évekhez képest drágább teherautók és SUV-ok értékesítésére összpontosított, de emelte az árakat is – egy Silverado most több mint 5000 dollárral kerülhet többe, mint 2019-ben. Ez magában foglalja a márciusi két körös áremelést, mindössze hetekkel azután, hogy a GM rekord nyereséget és árrést jelentett be.
Ezek a trükkök ellehetetlenítik az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat – mondta Isabella Weber, a Massachusetts Amhersti Egyetem közgazdásza.
„Ez egy általános tendencia, amely elég drámaian fokozhatja az áremelkedést, különösen az autók és az élelmiszerek esetében” – mondta.
Nem mindenki emeli az árakat. Don Vultaggio, az Arizona Iced Tea tulajdonosa áprilisban populista hőssé vált, amikor kijelentette, hogy nem fogja 99 cent fölé emelni az árakat: „Nem akarom azt csinálni, amit a kenyérrel és benzinnel kereskedők csinálnak” – mondta Vultaggio a Los Angeles Timesnak.
Nem az Arizona az egyetlen magántulajdonban lévő vállalat, amelynek akár szembe kell néznie a részvényesek haragjával is. Amikor a Target és a Walmart az ünnepi szezon előtt nem volt hajlandó áthárítani az összes inflációs költséget a vásárlókra, befektetői lázadás tört ki, és részvényeik árfolyama átmenetileg zuhant.
„A részvényeseknek nem érdeke, hogy bárki is óvatosan bánjon az áremelésekkel, és bizonyos esetekben még azt is mondják, hogy csökkentsük a kínálatot, lássuk, meddig mehetünk el”
– mondta Owens.
A pandémiás nyereségek megugrása nem maradt észrevétlen. Az amerikai szenátus és a képviselőház számos törvényjavaslata a túlzott profit visszaszorítását célozza, míg Biden javaslatai és végrehajtó intézkedések a részvény-visszavásárlásokat és a konszolidációt célozzák. Eközben számos fogyasztóvédő és közgazdász azzal érvel, hogy a már meglévő trösztellenes törvények betartatása vagy megerősítése segíthetne csökkenteni a vállalatok árképzési erejét. Mások az alapvető cikkekre, például a kenyérre vonatkozó, célzott árszabályozás bevezetése mellett érveltek.
Márciusban Bernie Sanders szenátor a második világháború után utoljára alkalmazott váratlan nyereségadó visszaállítását szorgalmazta, míg Elizabeth Warren szenátor hasonló, az olajvállalatok nyereségére összpontosító jogszabályt terjesztett elő.
„Az amerikai népnek elege van az országszerte tapasztalható példátlan vállalati kapzsiságból. Elegük van abból, hogy a vállalatok rekordokat döntögető profitot termelnek, miközben a dolgozó családok felháborítóan magas árakat fizetnek a benzinért, a lakbérért, az élelmiszerekért és a vényköteles gyógyszerekért” – mondta Sanders.
A vállalkozások éves beszámolóinak folyamatos beérkezése és elemzése rámutatott, hogy ténylegesen vannak olyan vállalkozások, ágazatok, amelyeket a válság és az erőteljes inflációs nyomás pozitívan érintett, képesek voltak jelentős profitot realizálni. A Makronóm Intézet elemzésében rámutatott, hogy az Egyesült Államok gazdaságának számos szektorában értek el extraprofitot a vállalatok az inflációs helyzetet kihasználva, ezek az ágazatok az alábbiak:
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A Zöldek felháborodtak, az állatot féltették.
Ursula von der Leyent viszont nagyon szereti a Zöldek társelnöke.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Andrij Lunyin parádézott.
Egyre közelebb a nyári kánikula, május végétől már kimondottan meleg időre számíthatunk, így időszerű az a kérdés, hogy mikortól öltözhetünk át fürdőruhába.
A friss felfedezés naponta több száz hordónyi olajat jelenthet a vállalatnak.
