Beintett az Intel Németországnak, Magyarország továbbra is jó úton jár

2022. december 21. 08:59

A válságban dől el igazán, melyik ország felé milyen a befektetői bizalom. Az amerikai visszahúzódással felértékelődnek a kínai kapcsolatok, ez pedig Magyarországnak kedvez.

2022. december 21. 08:59
null

Tavasszal lelkendezve jelentette be Németország, hogy az Intel nála építi fel első chipgyárát az Európai Unióban. A világ legnagyobb gyártója Magdeburgot szándékozott ácskapoccsal feltenni a globális high-tech térképre, ahol az előzetes tervek szerint 17 milliárd euróból építettek volna két félvezetőgyárat, 6,8 milliárdos német beruházási támogatással. 

És ez még csak a projekt első szakasza lett volna, az Intel ugyanis további hat gyár építését fontolgatta a következő években, összesen mintegy 80 milliárd eurót tolva bele a projektekbe. Az építkezésnek 2023 tavaszán kellett volna kezdődnie, a két gyárban összesen háromezer alkalmazott dolgozott volna.

Az öröm óriási volt, Olaf Scholz kancellár szerint a beruházás az ellátási láncok helyreállításának egyik mérföldköve lesz, ráadásul úgy, hogy megvilágította: Németország Európában talán a legvonzóbb célpont az innovatív befektetések iránt. Ursula von der Leyen is ujjongani kezdett, majd kijelentette, hogy a cél nem más, mint azt elérni, hogy 2030-ra a globális chipgyártás 20 százaléka már az EU-ban történjen.

Alles zurück

Ha a volna ne lett volna. A napokban ugyanis hidegzuhanyként érhette a hír mind a németeket, mind Európa nagyasszonyát, hogy az Intel visszaszívta a tervezett gyárépítéseket, vagy legalábbis – terápiásan nyugtató jelleggel így is lehet fogalmazni – ideiglenesen elhalasztotta a beruházásokat

Az ok nyilvánvalóan az, hogy a kezdő költségek az energiaválság és a szankciós infláció következtében mindössze fél év leforgása alatt hirtelen 3 milliárd euróval emelkednének, azt pedig még az USA-ban sem nyelik le örömmel, ha egy beruházási környezet ennyire rövid idő alatt ennyire negatívan változik, pláne úgy, hogy a közgazdászok szerint

az igazi mélyrepülés még csak jövőre kezdődik. 

Erre jön még rá az USA saját gazdaságát felpörgető, de az európai piacot teljesen szétverő inflációcsökkentő csomagja, amely éppen az Államokban gyártó cégeknek kedvez minden lehetséges módon, míg az európai beruházások szépen kimaradnak a juttatásokból

A vállalat persze ennél diplomatikusabban fogalmazott, amikor közleményében azt írta: „a geopolitikai kihívások egyre nagyobbak, a félvezetők iránti kereslet csökkent, az infláció és a recesszió pedig megzavarja a világgazdaságot”. Mindenesetre arra is céloztak, hogy a jelenlegi helyzetben szívesen vennék, ha Németország némileg bőkezűbben támogatná a beruházást – magyarán szeretnék, ha az árkülönbséget Scholzék állnák. 

Ha nem, nem. Abban az esetben a szokásos udvarias formula marad: a cég figyelemmel kíséri az európai piac és gazdasági helyzet alakulását, és annak függvényében ütemezik újra a beruházásokat. Vagyis valószínűleg lefújják az egészet. 

A von der Leyen-féle 20 százalékos, mindenmentes globális tortaszelet álma pedig megmarad az illúziók cukrászdájában egy alsó polcon, a kínai és az amerikai, sokkal vonzóbb és valóságosabb nyalánkságok alatt. Gazdaságos kiszerelésben, akinek kell, vegye meg táblácskával. 

Magyarország nyugodtabb lehet

Az Intel példája nem egyedülálló. A szintén amerikai Rivian autógyár pár hónapja jelentette be gyártási kapacitásának bővítését Európában, a Mercedes-Benzzel közösen. A növekedés alkatrészgyártó szegmense Lengyelország és Románia mellett Magyarországot is érintette volna, ám a vállalat az utolsó pillanatban visszatáncolt a bővítéstől, ugyancsak a válságra és az ellátási láncok összeomlására hivatkozva.

Csakhogy: miközben több uniós tagország éppen azon van, hogy – részben a saját ipara miatt, részben az USA ösztönzésére és annak alapvető érdekei miatt – csökkenteni tudja a kínai beruházásokat és importot, Magyarországnak sikerült a zöldmezős beruházások terén Peking egyik legmegbízhatóbb üzleti partnerévé válnia úgy, hogy mind az üzleti, mind a politikai környezetben kiszámítható kondíciókat kínál. 2021-ben a két ország közötti kereskedelmi mutató 34,5 százalékkal nőtt, az pedig, hogy a Contemporary Amperex Technology Ltd (CATL), Kína legnagyobb elektromos akkumulátor-gyártója bejelentette, hogy 7,34 milliárd euró (mintegy 3000 milliárd forint) értékű akkumulátorgyárat épít Magyarországon, teljesen logikus és előrelátó megállapodásnak bizonyult. 

A kialakult helyzet, az amerikai cégek jelenlegi és a jövőben várható visszahúzódása egyben azt is jól jelzi, hogy Magyarország végig jó irányba haladt a Keleti Nyitás politikájával. A befektetői bizalom talán soha nem kapott akkora szerepet, mint a mostani válság hónapjaiban, annak az országnak pedig, amely el tudja nyerni ezt a bizalmat, óriási előnye lesz még az európai piacon belül is. Márpedig gazdasági téren Budapest racionalizmusát és pragmatizmusát a kínai befektetők minden esetben kiemelik. 

Kínai lap: Mit csinált jól Magyarország, amikor „történelme legnagyobb beruházását" kapta Kínától?

Az angol nyelvű kínai Global Times szerkesztősége vezércikkében elemezte a fenti kérdést. Még jól is eshetnek a rólunk szóló pozitív mondatok, hiszen nem sokszor foglalkozik a kínai lap Magyarországgal, viszont látni kell azt is, hogy mindez mintegy ellenpontként szolgál a véleménycikkben a nagy vetélytárs Amerika ellen megfogalmazott erőteljes bírálathoz.

 

Fotó: Intel

Összesen 114 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
forsteandretredjemann
2023. február 19. 11:32
Még abban az időszakban keresendő a magyarázat, mikor hazai szakértőink Csehszlovákia biztos csődjét jósolták. Mert ott csak feltételekkel privatizáltak, és nem is mindent multiknak ingyen. Olyan ostobaságokhoz ragaszkodtak, mint cseh beszállítók, minimális munkahely biztonság, cseh tulajdonrész, stb. Nálunk haladó módon a teljes ipar kukába került. Az elektronikai is. Még módszerváltás előtt leégett a MEV, az elektronikai eszközök gyártása (is) megszűnt. A kutatás és fejlesztés a Tungsram-nál is megszűnt, mivel az új tulajdonos a saját szellemi tulajdonát otthon érezte biztonságban. A szakembergárda elment a multikhoz, kiöregedett, lassan kihal. Utánpótlás képzés érdeklődés hiányában elmarad. Nem is lenne hol gyakorolni a szakmát. 90 után bármelyik kormány esélytelen lett volna újraindítani. Nincs szakember, a szinte egyedüliként létező szolgáltató szektorból nézve meg nem lenne túl vonzó a négy műszakos gyári állás.
DoomGuy
2023. február 16. 11:56
Elmondod, hogy az a 400 hektár, ami a magyarországi 9.3 milliárd hektár 0.0000043%-a, ami 2500 munkahelyet teremt és a GDP-t kb 0.5-1%-al emeli, miért fáj ennyire? Vagy csak jön a bugyborgás belőled, hogy nehogy bármi épüljön ide, nehogy haladjon ez a "provinciátok" valamerre, mert a főnidnek az a jó?
DoomGuy
2023. február 13. 16:34
Te is elmondod hülyegyerek, hogy 221 hektár, Debrecen déli, iparterületén, ami a teljes 9300 millió hektáros magyar mezőgazdasági terület elenyésző része, ellenben 9000 munkahelyet teremt, miért fáj neked ennyire? Mert "óbán"? Mert jó az embereknek, jó a GDP-nek? Mi az az ár, ami belefér neked, hogy ipari fejlesztés történjen Magyarországon? Te hová tennéd a gyárat? Ózd mellé? Nem a második legnépesebb nagyváros mellé? Csökkentve a pesti vízfejet? Majom.
Falióra tábornok
2023. február 13. 16:33
magyarországon bmw-t is csak a legjobb minőségű termőföldön lehet készíteni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!