A kelet-szerbiai Resavica Felszíni Szénbányászat Közvállalat (Javnog preduzeća Površinska eksploatacija uglja – JP PEU) bányászai négy napig tüntettek. Ez időre leállt a szénkitermelés, ugyanis csak így tudtak nyomást gyakorolni a kormányra, hogy megemelje a bérüket, azaz az óradíjukat.
A követelésük azonban nem csak ebben merült ki, hiszen magasabb „egytálételpénzt” vártak, illetve kérték, hogy visszatérhessenek a Soko bányába, ahol április 1-je, az ott történt baleset óta (a kiszivárgó metángáznak 8 emberáldozata volt és húszan megsérültek) leállt a termelés.
A nyolc bányát és mintegy 3600 munkást érintő tüntetés képviselői, a sztrájkbizottság tagjai heteken keresztül tárgyaltak a szerb bányászati minisztériummal és a pénzügyminisztériummal a jobb munkakörülményekről. A bányászok rámutattak, hogy
Miután az egyeztetések nem hoztak eredményt, a szükséges minimumszintre csökkentették a szénkitermelést..
Dubravka Đedović (Dubravka Gyedovity) bányászati és energiaügyi miniszter a sztrájkbizottság tagjaival folytatott tárgyalásokat követően a Tanjug hírügynökségnek kiemelte, a Resavica bányászainak munkáját minden évben jelentős összegekkel támogatják, ugyanis 40 millió euróval díjazzák őket az odaadó munkájukért.
– még a miniszter asszony bevallása szerint is. A tárgyalások idején kihangsúlyozta, rendszerbeli megoldást keresnek a gondjaikra. December 22-én úgy tűnt, sikerült közös nevezőre jutniuk, ugyanis a bányászok beszüntették a tüntetést és visszatértek a termelésbe. A minisztérium által kiadott közlemény szerint eleget tettek a követeléseiknek, megemelték a fizetésüket. Ezt a szakszervezetek képviselői is megerősítették a médiának, de hogy mekkora bérnövelésben állapodtak meg, arról a tárgyaló felek nem kívántak nyilatkozni.
A Soko bánya azonban továbbra sem működhet, a munkások nem folytathatják a munkálatokat, ugyanis úgy ítélték meg, hogy ott nem tudják biztosítani a biztonságos munkakörülményeket.
A resavica bányakomplexumhoz tartoznak a kelet- és délkelet-szerbiai bányák: a Vrška Čuka (Vrska Csuka) bánya, az Ibar menti bányák, a Rembas, a Bogovina, a Soko, a Jasenovac, a Štavalj (Stavaly), a Lubnica és az Aleksinac bánya. Évente több mint félmillió tonna szenet termelnek ki ezeken a helyeken, mindenekelőtt lignitet, illetve barna- és kőszenet. A Resavica bányák fő vásárlója a Szerbiai Villanygazdaság (Elektroprivreda Srbije – EPS), ugyanis a hőerőművekben többek között ezt a szenet használják fel a villanyáram előállításához.
Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy a 2021-es évet 22 millió eurós nyereséggel zárta, a Resavica a korábbi években felhalmozott hatalmas adósságai miatt Szerbia 20 legnagyobb veszteséggel rendelkező állami vállalatainak egyike. Jelenleg több mint 216 millió eurós adóssággal számol. Ezért van szükség arra, hogy a zavartalan működéséhez az állami költségvetésből évről évre további támogatást különítsenek el, ami minden évben eléri a 40 millió eurót.
Szerbiában az elmúlt 10 évben csökkent a villanyáram-termelés, mégpedig 38 600 gigawattóráról (ennyit termelt 2011-ben az ország), tavaly 38 235-re, legalábbis a Köztársasági Statisztikai Hivatal (Republičkog zavoda za statistiku) adatai alapján.
A hivatal rámutat, hogy amíg a vízerőművekben nőtt a termelés (2011-ben kitermelt 9243 GWh-ról 11984 GWh-ra, ismét csak a adatok alapján).
A hőerőművekben, ahol a legtöbb áramot termelték az elmúlt években, vagyis az ország szükségleteinek kétharmadát, csökkent a termelés (a 2011-es 28 672 GWh-ról a múlt évi 23 734 GWh-ra).
Az első napkollektorokból, azaz a napenergiából származó áram mennyiségét 2014-ben jegyezték, akkor csupán 6 GWh-t termeltek, tavaly viszont már 14-et.
A szélparkok termelése 2016-ban kezdődött, és már akkor 26 GWh áramot termeltek. Sokkal nagyobb fejlődés tapasztalható ezen a téren, ugyanis 2021-ben a szélparkokból már 1085 gigawattóra áramot jegyeztek.
Nőtt a villanyáramimport is. Amíg 2011-ben az ország 6701 GWh áramot importált külföldről, addig tíz évvel később ez a mennyiség már 6984 lett, míg a kiszállítás 6979-ről 6333 gigawattórára csökkent.
A statisztikai hivatal arra is rámutatott, hogy
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Az ENSZ lépése boríthatja a Balkánt.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Ismét Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjét választották a belgrádi törvényhozás európai integrációs bizottságának elnökévé. Nem könnyíti meg a munkáját, hogy a Vajdaságban és Szerbia más részein is némiképp ellentmondásos az Európai Unió megítélése.
A szerb elnök szerint az egyértelmű esetekben nem jelentene problémát az elítéltek kivégzése.
A választások befolyásolása a csőcselék alacsony intenzitású terrorizmusa által.
Egy külföldi labdarúgó szereplése a magyar nemzeti csapatban nem példa nélküli, Brazilíából ketten is voltak már válogatottunk tagjai. De megfelel-e a a Fradi szélsője az ehhez szükséges feltételeknek, és lenne-e helye a keretben?
