Ha a szocdemek a status quo-t, vagyis az örökölt makrogazdasági kereteket próbálják védeni, és leragadnak régi vitatémáknál (pl. kiküldött munkavállalók), akkor csak veszíthetnek.
„Európa balközép pártjai ma olyan mezőben versenyeznek, ahol szavazóik négy irányban is elpártolhatnak tőlük, meggyőzőbb alternatívát keresve: a liberálisokhoz, a zöldekhez, a radikális baloldalhoz vagy a (nemzeti) kisebbségek pártjaihoz (skótok, katalánok stb.) vándorolhatnak el. Ilyen helyzetben konzisztens programmal megszerezni a relatív többséget igen nehéz, ami 2015 hátra levő részében meg fog mutatkozni a dán, a portugál és a spanyol választásokon egyaránt.
Látni kell azonban a lehetőséget is a mai erőviszonyokban. Ma a balközép pártok kormányon vannak az eurózóna három legnagyobb országában: Németországban és Olaszországban (koalícióban), valamint Franciaországban. Ez a konstelláció lehetőséget kínál a valutaunió progresszív reformjára, a gazdasági növekedést újraindító és a társadalmi kohéziót megerősítő reformok napirendre tűzésére.
Ha a szocdemek a status quo-t, vagyis az örökölt makrogazdasági kereteket próbálják védeni, és leragadnak régi vitatémáknál (pl. kiküldött munkavállalók), akkor csak veszíthetnek. Ez a felismerés tükröződik Sigmar Gabriel és Emmanuel Macron, a német és francia gazdasági miniszterek közös röpiratán, amely június elején jelent meg, egymás mellé helyezve a több koordináció és a több szolidaritás szükségességét az EU-ban. Ez a koncepció vezérfonal lehet egy középtávú programhoz, amely a gazdaság élénkítése mellett a gyorsabb munkahely-teremtést és az európai szociális modell megerősítését is lehetővé teszi.”
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
Egy felmérés szerint minél erőteljesebb világszerte az LMBTQ-kampány, annál több a zaklatás és erőszak a közösség tagjai ellen.
Miért kell egy nemzeten belül (legalább) két oldalnak lennie? Nem lehet, hogy Putyin 87 %-a sokkal egészségesebb? Ungváry Zsolt írása.
„Számomra ez még mindig egy élettelen történetnek hangzik” – mondta az ukrán elnök.
Ezt tudjuk eddig a merénylőről és a lehetséges politikai motivációiról.
A szélsőbaloldal immár egy uniós tagállam miniszterelnökét akarta meggyilkolni.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
