Keleti pu., végállomás

„A magyar kormány már az év elején hiszterizálta a közvéleményt menekültügyben, amikor néhány hétig fiatal koszovói családok jöttek, nem bevándorolni, hanem kétségkívül gazdasági okokból, Nyugat felé. Rogán Antal a Keleti pu. peronján aggódott látványosan, közölte, hogy »azonnal őrizetbe kell venni és haladéktalanul vissza kell küldeni őket a hazájukba.« Aztán elmaradoztak a koszovóiak, és jöttek ezek. Akikről nem lehet emberi módon beszélni, csak per hordák, áradat, vírushordozó megélhetési veszélyforrás tárgyaljuk őket.

A nemzeti helyzet azóta csak fokozódott, és kiderült, hogy a rendpárti kormány, amely közben – nagyon helyesen – elkötelezte magát az IS elleni harcban, egy dologra képtelen: a rendtartásra. Ez egyenes következménye annak, hogy a saját fejében sem képes rendet tartani, zavaros és ellentmondásos érvek tömegét hajtogatja. Egyetlen értelmes, átgondolt tettet, ésszerű reakciót nem láttunk a részéről, miközben a Helsinki Bizottság teljes joggal emlékeztet arra: »Miért mond csődöt a magyar állam attól, amit a Sziget Fesztivál simán kezel?«

Ez elég fontos tanulsága a menekültválság magyar állami kezelésének: nem véletlenül végállomás a Keleti pu. (illetve most már Bicske) a legtöbb menekült számára. A magyar állam, amely a fővárossal együtt eddig egy fél liter ásványvizet sem volt képes átnyújtani a szerencsétleneknek, képtelen kezelni a helyzetet. Privát szereplők és civilek már rég sokkal hatékonyabban – és emberségesebben – találtak volna megoldást. Ha nem is feltétlenül politikait.

Hogy Európát védeni kell a radikális iszlámtól? Az természetes. Hogy IS által átdobott terroristák is lehetnek a mostani menekültek között? Simán lehet. Ez azonban nemzetbiztonsági kérdés, és aggódnunk akkor kell, ha a nemzetbiztonság terén nincs normális együttműködés Európában (ez valóban állami feladat).”