Hasad-e a magyar atom?

„Az atomenergia környezeti és társadalmi előnyeit (karbonszegénység, magas fokú ellátásbiztonság megteremthetősége, hazai elfogadottság) és hátrányait (baleseti kockázat, hulladékok) összevetve - a jövőre irányuló várakozásaink minőségétől függően - akár pozitív mérleget is vonhatunk, erős szakmai érvek szólhatnak a hátrányok ésszerű szintre csökkenthetősége mellett.

A fenti szokásosan mérlegelendő tényezők mellé azonban újabbak is kívánkoznak, elsősorban gazdasági természetűek.

Mindenekelőtt figyelembe kell venni a megújuló energiafajták elterjedését, technológiai fejlődését és költségcsökkenését is. Habár a megújulók még mindig drágábbak a hagyományos energiafajtáknál, de egyre kevésbé az atomenergiánál. Lehet, hogy a »paksi áram a legolcsóbb« szlogen igaz volt a múltra, de semmiképp nem igaz a jövőre. A Nemzeti Energiastratégiához a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjában (REKK) készült elemzés szerint az erőteljes nukleáris fejlesztési forgatókönyv éppoly költséges, mint egy határozottan megújuló irányba elforduló szcenárió. A nagykereskedelmi áramár tekintetében sem várható érdemi különbség a jövőben, akár a nukleáris bővítés a prioritás, akár a megújulókat preferáljuk az átlagosnál jobban. (...)

Az atomenergia reneszánszának kibontakozását vélhetően nem a baleseti kockázatoktól való rettegés, hanem a kedvezőtlen beruházói feltételek akadályozták meg. Vajon szívesen fektetjük-e a pénzünket olyan építkezésbe, ahol nem ritka az egyébként sem rövid építési idő megduplázódása és az építési költségek megháromszorozódása? Ha az olvasó talán nem döntene is így, a közép-kelet-európai államok a tapasztalatok szerint ezt teszik: a REKK kutatóinak vizsgálata szerint Bulgáriától Litvániáig az atomerőmű-fejlesztések döntő állami irányítással zajlanak (vagy egyes esetekben rekedtek meg). Közös jellemzőjük, hogy az oroszföldgáz-függőség enyhítése, az önellátás biztosítása vagy a hazai vezető (állami) energiavállalat helyzetbe hozása fontosabb szempontok voltak a beruházások gazdaságosságának, költségvetést terhelő hatásainak és társadalmi-környezeti kockázatainak alapos mérlegelésénél. A nagy kapacitású atomerőművek az áramtermelés koncentrálásával az egyébként is természetes monopóliumokkal terhelt ágazatban még tovább csökkenthetik a fogyasztóknak kedvező piaci verseny esetleges lehetőségeit.”